Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Beke Mihály András Mikor lesz vajon szobra Ceausescunak?
Táborszemle Beke Mihály András Jó példa erre a hírhedt CASBI-törvény. A román-szovjet fegyverszüneti egyezmény értelmében zárolták az ellenséges országok és azok állampolgárainak Románia területén fellelhető javait. Az egyezmény hatályát a magyar és német állampolgárokon kívül kiterjesztették a fegyverszünet előtt vagy után Magyarországra menekült román állampolgárokra, értelemszerűen az erdélyi magyarokra, a honvédségbe besorozott és a csapatokkal visszavonuló magyar katonákra is. Az ellenséges személyek azonosítását a CASBI helyi szervei végezték, akik a gyakorlatban leginkább magyarokat vagy németeket találtak ellenségnek, és javaikat a CASBI zár alá vette. Az ellenséges javak legnagyobb részét Temes-Torontál, Háromszék és Maros megyében zárolták, történetesen mind magyar többségű megyékben... A CASBI-zárolások mintegy ötvenezer magyar állampolgárt sújtottak, nemcsak jogi, hanem természetes személyeket is. És bár 1947-ben Bukarest a magánszemélyek javait kénytelen volt felszabadítani, roppant nehézkesen ment azok visszaszolgáltatása. A bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, Iklódi Dezső értékelése szerint a zár alá vett magyar vagyon értéke megközelítette a magyar jóváté- teli kötelezettség összegét. Ami az agrárreformot illeti, a magyarságot már az 1921-es reform is súlyosan érintette, akkor elkobozták a magyar egyházi földbirtokok 85 százalékát, ami súlyosan érintette a magyar közösség gazdasági létének alapjait. Az 1945-ös agrárreformot illetően árulkodó a Mezőgazdasági Minisztérium 1946-os jelentése, miszerint Kolozs megyében a kisajátított földek 87 százaléka magyarok tulajdonban volt, míg a földosztáskor földjuttatásban részesültek alig 35 százaléka volt magyar. Maros megyében ez az arány 72, illetve 36 százalék volt... A kiépülő román sztálinizmustól elszenvedett magyar sérelmek leghitelesebb forrása Márton Áron püspök, aki 1946. január 28-án Gyulafehérváron kelt, Grozának írt levelében lajstromba szedte a magyarság panaszait. Hosszasan és részletesen elpanaszolja a Maniu-gárdisták vérengzéseit. Márton Áron sérelmezi, hogy bár még az előző, Rádescu-kormány által 1945. február 6-án kiadott Kisebbségi Statútum kimondja a nemzetiségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz minden fokon, a tervezetből nem lett törvény, sőt mi több, az állam igényt tartott az egyházi iskolákra is. Bár az 1945. május 29-én, már a Groza-kormány idején megjelent rendelet biztosította a kolozsvári magyar egyetem működését, a visszatérő román egyetem kisajátította az egyetem épületeit, az orvosi egyetemet átkényszerítette Marosvásárhelyre. Ami az oktatást illeti, a 86 százalékban magyar lakosságú Kolozsváron 216
