Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Botlik József: Drúzsba kötve
± Táborszemle Botlik József Közben a Magyarország számára kedvező, Bartha Albert (1877-1960) honvédelmi miniszter és Milan Hodza (1878-1944) budapesti csehszlovák megbízott által december 6-án megkötött egyezményében a magyar-szlovák nyelvhatárt jelölték ki Szlovákia déli határának. Ez a szakasz Pozsonytól Nyitra alatt, majd onnan a Léva, Losonc, Rimaszombat, Kassa városok vonala fölött Ungvárig húzódott, ahonnan északra a magyar-lengyel határig haladt tovább. Még ugyanezen a napon Bartha Albert parancsot adott a Lei- vidék katonai kiürítésére az iménti vonal felett. Az igazságosnak tekinthető néprajzi határt, Edvard Benes közbenjárására Párizsban felülvizsgálták, és a francia Lernand Vix (1876-1941), az antanthatalmak budapesti katonai vezetője december 23-án átadott második jegyzéke egyértelműen stratégiai és gazdasági szempontok alapján jelölte Szlovákia déli határát: a Duna az Ipoly torkolatáig, onnan az Ipoly folyása, majd keletre az Ung folyóig, végül az Uzsoki-hágóig. Ez vonal lényegében már a későbbi trianoni határt jelentette. Közben a Károlyi-kormány sikertelen mentési kísérletének bizonyult 1918. december 11-én az ún. Tót [Szlovák] Népköztársaság létrehozása, amely december 29-éig állt fenn. Az eperjesi magyarbarát tanács vezetője, Dvortsák Győző (1878-1943) levéltárnok kiáltotta ki Kassán „a népek önrendelkezési jogát” hirdető antanthatalmak hatására. Közben még rövidebb ideig, 1918. december 9. és 17. között létezett a Szepesi Német Köztársaság, amelyet viszont - tapasztalva a Károlyi-kormány tehetetlenségét és szolga- lelkűségét - a Felsőmagyarországi Német Nemzeti Tanács, a Szepes vármegyei Késmárk városában kiáltott ki, és a cseh légionárius csapatok bevonulásakor szűnt meg. Ugyancsak kísérletnek tekinthető a magyar Vörös Hadsereg támogatásával 1919. június 16. és július 7. között fennállt és Sáros vármegye székhelyén, Eperjesen kihirdetett Szlovák Tanácsköztársaság, amelynek célja egy proletárdiktatúrán alapuló szlovák állam létrehozása volt. A megalakulástól a felbomlásig 1919. június 28.-1939. március A korábban sohasem létezett ország, Csehszlovákia államhatárait a Nagy Háborút lezáró 1919. június 28-ai versailles-i, az 1919. szeptember 10-ei saint-germain-i és az 1920. június 4-ei trianoni békeszerződésekkel tűzték ki. Ekkor váltak részévé a Habsburg-örökös tartományok, Cseh-, illetve Morvaország, valamint Szilézia addigi osztrák részei. Ezen kívül a történeti 14
