Juhász György - Domonkos László (szerk.): Táborszemle. Különbségek, itt és ott - RETÖRKI könyvek 25. (Lakitelek, 2017)
Juhász György: A kétszer volt ország
Táborszemle Juhász György Tájékoztató Iroda „beszédes című” lapját A tartós békéért, népi demokráciáért címmel. Ezen időszakra esnek a jugoszláv-bolgár bledi, majd várnai tárgyalások is, ahol Tito marsall átveri Dimitrovot a konföderáció tervével, melyben Bulgária ugyanolyan tagköztársaság lett volna, mint Szlovénia vagy Horvátország. De nem áll meg itt, hanem Albániára koncentrál, ahol már két jugoszláv hadosztály is állomásozik, természetesen a béke és barátság jegyében. Ez Sztálinnak sok, odavág balkáni tanítványának. (Josip Broz a ’30-as évek közepén Friedrich Walter álnéven két évet töltött Moszkvában. A Tito mozgalmi álnevet ezután veszi föl.) 1948 tavaszán visszahívják először a szovjet katonai, majd nyárra a polgári szakértőket is Jugoszláviából. Hamarosan rendkívüli tanácskozásra hívják a testvérpártokat 1948. június 20-22-re Bukarestbe, ahol egy Jugoszláviát elítélő határozatot hoznak a megjelent nyolc kommunista párt képviselői. Jugoszlávia nem vesz részt a Tájékoztató Iroda (Inform Büro) konferenciáján, amelyen a székhely a nagy konkurens Bukarestbe kerül. Belgrád minden vádat visszautasít, különösen azt, hogy magát zárta ki a testvéri kommunista pártok sorából. Ez azonban a kizárás és elszigetelés tényén mit sem változtat, Titót bűnbaknak kiáltják ki, s az „imperializmus láncos kutyájává válik” pillanatok alatt. Belpolitikai válaszul összehívják a Jugoszláv Kommunista Párt V. kongresszusát, melyre új programot ígér a párt. Még az sem kellemetlen, hogy utoljára 1920-ban, a vukovári kongresszuson hirdetett programot a párt, s azóta eltelt egy kis idő, és „valamelyest” a párt helyzete is változott. Már a tagságról is lehetett tudni, közel félmillió főt számlált, s kiálltak a vezetők mellett, Moszkva ellen. Az új Központi Bizottság, melyben minden régi KB- tag is benne volt, elítélte a T. I. határozatát. Aki nem, Tito belső, sztálinista és annak mondott ellenfelei, azok azonnal mentek az Adrián frissen létesített Goli Ótok (Kopár Sziget) börtönlágerbe. (Politikai száműzötteket 1963-ig hoznak ide, majd sima börtönként üzemel tovább a szigetláger a ’80-as évekig-) Josip Broz Tito 124
