Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Lengyel világ a Tiszatájban
Lengyel világ a Tiszatájban magyar sajtó csaknem maradéktalan lengyelellenes propagandáját. A nyolcvanas évek első felében több olyan írást közölt, amelyekkel Lengyelország történelmének magányos szabadságharcaira világított rá, az ellenállás hagyományaira, a lengyelek ellen elkövetett erőszakos cselekedetekre. 1986-ban, még a lapnak Nagy Gáspár A fiú naplójából című, Nagy Imrére emlékeztető versének közlése miatti felfüggesztése előtt63 ismét egész sor lengyel témájú anyag jelent meg benne, de „elosztva”, mert lengyel tematikus blokkot ez idő tájt már nem lehetett lehozni. Az „elosztásban” igen figyelemre méltó volt például Fried István „A lengyel-magyar művelődési kapcsolatok jellegéhez”64 című dolgozata, amelyben a szerző - tulajdonképpen az aktuális magyar helyzetre utalva - történelmi példák felidézésével bírálta az olyan társadalmat, amely kritikátlanul a magáévá teszi a politikai propagandát. „Ki ne hallott volna rossz ízű »vicceket« arról - írja -, hogy a lengyelek nem szeretnek dolgozni; hogy a gazdasági problémáik leginkább az elégtelen munkavégzésből származnak? Vajon nem a rossz hagyomány folytatódik? Vajon nem régi beidegződések kapnak újabb ösztönzést féligazságok, helytelenül értékelt személyes »tapasztalatok« segítségével? S vajon nem ugyanaz a gőgös önelégültség köszön vissza ránk?" A lengyel társadalom ismerete - állapítja meg - „nincsen olyan hatóerővel jelen a közgondolkodásban, mint lennie kellene, de főleg az utóbbi esztendők, évtizedek fejlődéséről súlyos hiba volna teljesen megfeledkeznünk.” Fried szerint amennyire sajnálatos a régi, rossz reflexek működése, annyira örvendetes a törekvés az irodalmi, tudományos, művészeti jelenségek kölcsönös megismerésére. „Nem vitás - folytatja -, hogy a kulturális közeledés, a művészeti és tudományos teljesítmények jobb meg- és elismerése lassabban és bizonytalanabbul lesz az egész társadalmat átható, nemzet karakterológiai képzeteket formáló tényező, mint a rossz átlagturista felületes tapasztalata. Ebből azonban nem következik az, hogy a kultúra »fentebb« régióiban a 63 1986/6 - ezt követően fél évig nem jelent meg a lap. 64 Tiszatáj, 1986/1 tiszatáj Csoóri Sándor, Kovács István, Koncsol László, Nagy Gáspár versei; Sütő András esszéje; Bajcsy-Zsilinszky levelei; írások Grezsa Ferenc és Sándor Iván Németh László- könyvéről A Tiszatáj 1986. júniusi száma, amelyet követően - Nagy Gáspár A fiú naplójából című versének közlése miatt - betiltották a lapot 57
