Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)

Lengyel világ a Tiszatájban

A múltból jelen, a jelenből jövő

helyzet megnyugtató, ezzel szemben a közhelyes társadalmi (?) vélekedés szintjén még sok a tennivaló. Azaz a »boldog kevesek« (nem tudom, boldogok-e? ) helyesen gondolkodnak, sokan vagy a néhány hangos - helytelenül”. A tanulmány üzenete egyértelmű és bátor: „Ami fontos volna: a hol agresz- szívebben létező, hol visszahúzódó előítéletek átvilágítása, történetük föltárása. Szükséges volna, hogy lássuk: mikor, miért keletkeztek? Minek ellenében és minek (kiknek?) az érdekében? Mit pótoltak vagy helyettesítettek? Miféle csoport álláspontjához idomultak? S evvel párhuzamosan: a szüntelen, a folyamatos ismerkedés, az érdeklődés ébren tartása”.

Egy számmal később Kiss Gy. Csaba a lengyel és a magyar polgárosodás folyamatát vetette össze egy tanulmányában65, Csoóri Sándor pedig Tadeusz Nowak66 munkásságáról fejtette ki véleményét a lapban67.

65 Kiss Gy. Csaba: Nemesi polgárosodás a századfordulón (Maria Dqbrowska: Éjjelek és nappalok, Babits Mihály: Halálfiai), Tiszatáj, 1986/2

66 Tadeusz Nowak (1930-1991)- Arany János és Petőfi Sándor költészetének legkiválóbb lengyel tolmácsolója. A kortárs magyar költők közül Nagy László, Juhász Ferenc és Csoóri Sándor verseit fordította lengyelre. Mint költő a falusi élet mitológiájának megteremtője. Lírai hangulatú regényeiben a népi legendakincsből és a Bibliából merítve mutatja meg saját és nemzete - elsősorban 1930 és 1950 közötti - múltját. Magyarul négy regénye jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

67 Csoóri Sándor: Irodalmunk rokona (Tadeusz Nowakról), Tiszatáj, 1986/5

58