Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete
A múltból jelen, a jelenből jövő gát, arról ő valahogy úgy gondolkodott, mint tizennyolc éves önmagáról: „naiv voltam és egyszerű volt a világ, (...) mert fekete volt az ördög, és én megfogadtam, hogy ellene mondok az ördögnek”. Pályi nekrológjának sorainál jobban nehéz volna tükrözni Kerényi Grácia alakját. „Ez volt az ő anakronizmusa: ellene mondott az ördögnek. Különösen, ha nyilvánvalóan fekete volt. És az utóbbi időben egyre gyakrabban volt fekete. ’44-ben is, ’50-ben is, ’56-ban is. S akkor se tudta ezt elfelejteni, amikor a hatvanas évek konszolidációja idején értelmiségi körökben a rendszer politikai szere- csenmosdatása lett a divat; ő makacs ceterum censeó- ként ismételgette, hogy »Kádár János tömeggyilkos«. Egy alkalommal, még jó esztendőkkel a hazai második nyilvánosság fórumainak létrejötte előtt, egyik dobogókői vendégség alkalmával azzal lepte meg barátait, hogy Kádár hozzáférhetetlen 1956. november 1-jei beszédét osztogatta, azt a beszédet, amelyben még »népünk dicsőséges felkeléséről« volt szó, s amelyet ő saját kezűleg gépelt le vendégeinek, hogy mindenkinek jusson. Ez volt az ő szamizdat előtti szamizdatja. Az első lengyel szabad sajtótermékeket és könyveket is alighanem ő hozta be az országba, még a hetvenes évek közepén. Előfordult, hogy a határon mindenéből kiforgatták, amiből nyilvánvalóan kitűnt, hogy szimatolnak kapcsolatai után. Fölzaklatta, de nem rettentette el ez a körülmény. Még a Szolidaritás-korszak előtt több illegális fordítása született, s később, már a lengyelországi katonai hatalomátvétel után fordított anyagokat az AB Független Kiadónál három füzetben megjelent A lengyel elnyomás és ellenállás dokumentumai című kiadvány részére, ő ültette át magyarra lengyel költő barátja, Wiktor Woroszylski ’56-os Magyarországi naplóját is35. Ekkor, a lengyelországi hadiállapot kihirdetése után kapcsolódott be a lengyel gyerekek magyarországi üdültetésének akciójába is, mely eredetileg a SZÉT A kezdeményezése volt, s az első sikeres, 1981 nyarán lezajlott Pályi András a Színház című lap, 1989-1991 között pedig a Magyar Napló munkatársa, 1991-ben fél évig főszerkesztője. 1991-1995 között a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója. 1996-2005 között az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja, a Szépírók Társasága alapítója, és 1997-1998 között első elnöke volt. Évtizedek óta foglalkozik a lengyel kultúra népszerűsítésével. 35 Szamizdat, M. O. (Magyar Október Kiadó), Budapest, 1984 42
