Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete
Kerényi Grácia, a szellem kettős nagykövete ejtett szót, valamint Teleki sírjának megkoszorúzására hívta ismerősét. Egy titkosrendőr hallotta mindezt, feljelentette, Letartóztatták, így került előbb Auschwitzba, majd - miután apja minden lehetséges kapcsolatát mozgósította - az „enyhébb” ravensbrücki lágerba. Tizenhárom hónap raboskodás után 1945 tavaszán tért haza. A klasszikus görög, latin, szanszkrit és a modem nyugati nyelvek mellett e pokoljárás során, fogolytársaitól sajátította el a lengyelt, bár már korábban, magyarországi lengyel menekültektől is „ráragadt” számos szó és kifejezés. De nemcsak a nyelvet sajátította el, hanem életre szóló, mondhatni sze- relmetes viszonyba került a lengyelséggel. Amikor elvégezte az egyetemet, az akkori Lengyel Intézet gyakornokaként a magyarországi polonisztikai képzés bevezetésén fáradozott. Édesapja, Kerényi Károly 1947-ben Svájcba utazott, s amikor 1948 nyarán Lukács György a Társadalmi Szemlében közzétett cikkében „a fasizmus szekértolójaként” illette, akinek nincs helye az új magyar szellemi életben, a végleges emigráció mellett döntött.33 Ugyanebben az évben, amelyet a kommunista történetírás a „fordulat évének” nevez, „illetékes helyen” közölték Gráciával, hogy további egyetemi működése attól függ, hajlandó-e ünnepélyesen kijelenteni, hogy „nincs Isten”. Nem állt kötélnek, minthogy meggyőződéses hívő katolikus volt, inkább otthagyta az egyetemet, amelyet némi késedelemmel végül sikerült elvégeznie. Mélyen vallásos volt, de a hit védelmezőjének szerepében nem lépett fel, nem volt apologéta. Megértőén és derűsen fogadta a világnézeti különbségeket, eszébe sem jutott, hogy a vallás korszerűségét vagy aktualitását bizonygassa, ezt méltatlannak tartotta. Szerette a népi vallásosság rítusait, e tekintetben rokon lelkekre lelt a lengyelekben, hisz náluk e hagyományok élőbbek és frissebbek, mint mifelénk. A katolikus sajtóban szeretett volna elhelyezkedni, de annak korifeusai hol ómódinak tartották, hol eretneknek, ráadásul a rendszerkritikus ellenzékhez fűződő kapcsolataival politikailag is „gyanússá” vált. Pályi András34 írja róla, hogy aki vallásosnak mondta ma33 Kerényi professzor 1948-66-ban a zürichi Carl Gustav Jung Intézet tudományos kutatásainak irányítója lett, közben 1955-56-ban a bonni, 1960-ban az oslói és római, 1961-ben a zürichi, 1964-ben a genovai egyetemen volt vendégprofesszor. Szerb Antal róla mintázta meg az Utas és holdvilág című regényének Waldheim professzorát. - http://mult-kor.hu/20090525_kerenyi_karoly 34 Pályi András (1942) — író, újságíró, esszéista, műfordító, dramaturg. A Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapítója. 1966-ban szerzett diplomát az ELTE lengyel-magyar szakán. 1966-1968 között az Új Ember, 1970-1974 között a Magyar Hírlap, 1974—1989 41
