Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)

Az MDF lengyel vendégei

Az MDF lengyel vendégei

akivel legszívesebben tolmács nélkül, négyszemközt társalogna. „Ez Csoóri Sándor, a kitűnő költő és esszéista, emlékszem, mennyire magával ragadott, amikor a Wişz183 hasábjain184 drámai eszme juttatásait olvastam (néhol kipontozva a cenzúra által)185 a magyar önazonosság megőrzéséről.”

Kiss Gy. Csaba mutatja be őt az MDF köztársasági elnökjelöltjének, Für Lajosnak, aki „egy kedves, szerény, vállalt szerepétől némiképp zavarban levő ember benyomását kelti, talán azért, mert személyisége lényegéből fakad. Lehet, hogy idővel magabiztosabb lesz, és értésre tudja adni, mivel emelkedik versenytársai fölé.” Később, meghallgatva beszédét egy sportpályán, s a Bem-szobornál arra jut, hogy nagyon is tömören és precízen tud fogalmazni.

A következő ismerős a költő és polonista Kovács István. „Egykor Grácia asszony hallgatója, manapság pedig Lengyelország történetéről tart előadásokat. Egyike azon embereknek, akikkel életünkben először találkozva az az érzésünk támad, hogy régóta ismerjük egymást, a beszélgetés fonala zökkenőmentes, laza, baráti. Egyetlen dolgot, amiről mesél, nehezen fogadok be - ő megérzi ezt, de nem képes magában tartani a történetet, amit épp nemrégiben hallott. Egy fiatal [lengyel] lányról van szó186, aki részt vett a

183 Wi('z - Varsóban 1958 óta megjelenő katolikus társadalmi-kulturális havilap. 1981 decemberétől 1982 márciusáig fel volt függesztve. 2013 óta negyedéves lap. Világi katolikusok orgánumaként alapították, szerkesztőinek célja a lengyel katolicizmus nyitottságának képviselete volt, a II. Vatikáni Zsinat szellemében. A kommunista időszakban a lap tevékenyen részt vett a demokratikus ellenzék megszervezésében, majd nyíltan támogatta a Szolidaritás mozgalmát.

184 Csoóri Sándornak az Ismerős fogalmak háttere című esszéje az identitás és az azonosság- tudat szó hátterét vizsgálva tesz különbséget nemzet és állam között, hiszen a századok óta függésben lévő országok önéletrajzában „különálló fejezet jut az államnak, amely politikai, s a nemzetnek, amely viszont történelmi képződmény. A krakkói katolikus folyóirat, a Wiqí 1989/11-12. számában jelent meg „Tio znajomych pojşc” címmel. Ugyanez a szám közölte Woroszylski 1956-os Magyarországi naplóját. (A szerző jegyzete.)

185 Lengyelországban preventív cenzúra működött a kommunizmus idején, s egyes lapok - köztük a Tygodnik Powszechny - a cenzor beavatkozását minden alkalommal jelezték a szövegben.

186 Kovács István, amikor amikor Woroszylskinak egy lányról beszélt, az nem lengyel volt, hanem magyar, Woroszylski rosszul emlékezett a szövegében. Márton Erzsébetről volt szó, aki széna téri felkelőként Marosánt bekísérte, s az apparatcsiknak a haja szála se görbült meg. Erzsébet 1956 novemberében elhagyta Magyarországot, de garanciát kálói