Szalai Attila: A múltból jelen, a jelenből jövő. Széljegyzetek a magyar nemzeti demokrata ellenzék lengyel kapcsolataihoz a XX. század utolsó harmadában - RETÖRKI könyvek 23. (Lakitelek, 2017)
Gazdátlan tiltás
A múltból jelen, a jelenből jövő tot az ellenzéki csoportok új formát öltött tevékenységével szemben, mivel ezek úgymond „visszaélve” a kutatási lehetőségekkel - teret szereztek a nem marxista szocializmuselméleteknek. A csoportok ráadásul a hivatalostól eltérő „politikai kultúrát”, valamint a hivatalos tájékoztatással szemben egy „második nyilvánosságot” igyekeznek megteremteni. A később csak „ellenzék-határozatként” emlegetett dokumentum kimondta: meg kell akadályozni, hogy „egyesek többféle »nyilvánosság« csatornáit használják fel nézeteik terjesztésére”. Ennek érdekében megbízták az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályát (melyet épp Knopp András vezetett), hogy készítsen névsort azokról, akik műveiket „ellenséges” rádióadóknak (pl. Szabad Európa Rádió, Amerika Hangja) és kiadványoknak (pl. Magyar Füzetek) rendelkezésre bocsátják, külföldi sajtóban, illetve hazai vagy külföldi szamizdatban publikálnak. A határozat szövege ugyan szó szerint nem elérhető az interneten, de az ABTL Betekintő című elektronikus folyóirata alaposan elemzi, mi is innen kölcsönöztük a gondolatokat.134 Az idősebb nemzedékek képviselői emlékezhetnek rá, hogy az illetékes belügyi szervek az itthon tartandók útlevélkérelmeit, azzal az eufemisztikus indokkal utasították el, hogy „kiutazása közérdeket sért”. A Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitánysága (BM ORFK) vonatkozó szabályzata a döntéshozatallal kapcsolatban a következőket rögzíti: „A határozat indoklásában utalni kell arra, hogy a külföldi utazás azért sérti a közrendet, mert a kiutazási engedély felhasználása nem felelt meg a kérelemben megjelölt célnak, valamint a kérelmező megszegte az illetékekre vonatkozó pénzügyminiszteri rendeleteket”,135 Olyan személyek esetében, akik már a politikai rendőrség látókörébe kerültek, útlevélkérelmeik elbírálása előtt a szerv bikkfanyelvén „figyeló'ztetési viszonylatot” (értsd: meghatározott idejű és tartalmú megfigyelést) léptettek érvénybe, melyet hosszabb-rövidebb idő után követett a „figyeló'ztetési szerv” állásfoglalása, melynek nyomán megszületett a döntés. Kovács István esetében a BRFK Igazgatásrendészeti Osztályától származó, az ABTL-ben tárolt anyagok - utazási korlátozásra utaló - negatív állásfoglalást nem tartalmaznak. Kovács István egyébként minden 134 Ld.: Köbei Szilvia: Szólásszabadság - szólás utáni szabadság. Véleményszabadság a nyolcvanas évek végén Magyarországon. II. rész. Betekintő 2013/2 - http://www.bete- kinto .hu/sites/default/files/2013_2_kobel .pdf 135 In: Útlevél ügyintézési eljárás tapasztalatai, BM ORFK Tájékoztató, Budapest, 1982/2 (bizalmas belső kiadvány, az ÁBTL archívumából) 110
