Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)
IV. 1989 második féléve - A legerősebb párt
IV. 1989 második féléve - A legerősebb párt önbizalommal néznek szembe jövőjükkel. A két ország közti párhuzamok ellenére azt mondják, a magyar párt nem olyan népszerűtlen, mint a lengyel; a gazdaság jobb állapotban van; az ellenzék nem annyira egységes és erős, és nem egy Lech Walşsa népszerűségű ember vezeti. Mindezek ellenére, a párthivatalnokok elismerték, vannak aggasztó hasonlóságok. A pártvezetés elkötelezte magát a valószínűleg következő év tavaszán tartandó parlamenti választások mellett, amely feltételeiben még a lengyel kommunisták számára megalázó vereséget hozó júniusi referendumnál is szabadabb lesz. |...] Valójában a megszólalók úgy fogalmaztak, hogy a választások épp oly szabadok lesznek, mint a nyugat-európai parlamentáris demokráciáké, és hogy a kommunisták elkötelezettek abban, hogy az eredménynek megfelelő kormány alakuljon. A lengyel kommunisták egy, az ellenzéktől kicsikart kötelezvénynyel - hogy az elnök kommunista lesz, és hogy a Szolidaritás a lengyel parlament alsó házának [azaz a Szejmnek - KJE] 460 helyéből csak 161 -ért indulhat142 - akarták befolyásukat folytatólagosan biztosítani. Végül azonban a Szolidaritásból Tadeusz Mazowiecki lett a miniszterelnök, amikor két párt, amelyik négy évtizeden át szorosan követte a kommunista vezetést, most cserbenhagyta azt, és koalícióra lépett a Szolidaritással.143 Az egyik párthivatalnok azt mondta, a lengyel tapasztalatok birtokában néhány magyar vezető megismételte azon kívánságát, amelyet korábban felvetettek, de azután kizártak: hogy a kommunisták és az ellenzék között a politikai rendszer átalakításáról jelenleg folyó tárgyalásokon a kommunistákat védő garanciákat 142 Az 1989. június 4-én, illetve 18-án megtartott részben szabad választások két fordulójára az 1989. február 6-a és április 5-e közötti lengyel kerékasztal-tárgyalások eredményeként került sor. A Szolidaritás - ezzel saját vezetését is meglepve - földcsuszamlásszerű győzelmet aratott: a lengyel szenátusi helyek 99%-át, illetve az elérhetővé tett 161 hely egy kivételével mindegyikét megszerezve. Utóbbi súlyát csak még jobban kiemeli, ha tudjuk, hogy a LEMP maga is csak 173 hellyel bírt a Szejmben. 143 Mazowiecki a kerekasztal tárgyalásokon vált végleg a lengyel politika meghatározó alakjává, és Wojciech Jaruzelski elképzeléseivel és akaratával szemben Lech Walşsa őt jelölte a Szolidaritásból miniszterelnöknek. Bár a Szolidaritás a Szejmben arányaiban csak a képviselői helyek 35%-át szerezhette meg, az Egyesült Néppárt és a Demokrata Párt megnyerésével azonban gyakorlatilag kisebbségbe szorították a kommunistákat. Az 1989. július 19-én elnökké választott Jaruzelski végül ennek tudatában, augusztus 17-én egyezett bele Tadeusz Mazowiecki kinevezésébe, amely augusztus 21-én formálisan is megtörtént. Mazowiecki kabinetje 1989. szeptember 12-én lépett hivatalba. 1990. december 14-ig tartó hivatali ideje alatt ez a kormányzat vezényelte le a lengyel demokratikus átalakítást/átalakulást. 81
