Kávássy János Előd: Mások szemével. A Magyar Demokrata Fórum az angolszász sajtó 1987-1990-es híradásaiban - RETÖRKI könyvek 22. (Lakitelek, 2017)

III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik

III. 1989 első féléve - Az élők, a holtak, és változó viszonyaik

jeltelen sírokba temették. [...] Pozsgay nyilvánvalóvá tette, hogy kijelentései a párt azon bizottságának tényfeltáró munkáját tükrözik, amely Magyarország elmúlt 40 évének történetét kutatja.93 Tartózkodott ugyanakkor attól, hogy értékelje a szovjetek a forradalomban játszott szerepét, amely súlyos áldozatokkal járt.”94 Az Associated Press a Los Angeles Times 1989. január 29-i számában (is) megjelentett beszámolójának részlete jól érzékelteti, hogy 1989 elejére milyen szeszélyesen változóvá vált a magyar politikai közélet. Anno 1986-ban, éppen a majdani MDF-hez ezer szállal kötődő Tiszatáj ügyében megszólaló Kádár János tette egyértelművé a Központi Bizottság ülésén: „Ha az, ami 1956-ban történt, dicsőséges nemzeti forradalom volt, akkor minden erő, ami avval szembeszállt, ellenforradalmi erő volt. Ez a dolgok logikája. Akkor az MSZMP egy ellenforradalmi párt. Nem tudom, meddig kell magyarázni, és kiknek, hogy megértsék, hogy miről van szó. Evvel nem lehet játszani.”95 Kádár hatalomból való kiiktatása után nyolc hónappal azonban 1956 kérdése nagyon is kézzelfoghatóan „játékban volt”, méghozzá jelentős tétekkel, hiszen mind a regnáló politikai elit, mind a vele szembenálló ellenzéki csoportosulások önmeghatározásában alapvető kérdést jelentett a forradalomhoz és szabadságharchoz való viszonyulás. Azt sem szabad felednünk, hogy a magyar lakosság (alapvetően passzív) tömegében ott volt azon mintegy 800000 párttag (családtagjaikkal együtt potenciálisan nagyjából 3 millió ember), akikről távolról sem lehetett tudni, hogyan reagálnak majd, s a polarizálódó értékelések közül melyik mellé teszik le voksukat. Ahogy arról folytatólagosan az AP is tudósított, Láthatóan elutasítják a magyar reformer nézeteit az 1956-os felkeléssel kapcsolatban címmel: „A kommunista párt egyik szóvivője szombaton jelezte, hogy a párt vezetői elutasították a Politikai Bizottság reformerének az 1956-os [a pártzsargonban ellen- - KJE] forradalmat népfelkelésként való újraértékelését. Kimmel Emil szóvivő úgy nyilatkozott a

93 Ez volt az MSZMP Központi Bizottságának Történelmi Albizottsága. Tagjai Berend T. Iván (KB-tag, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke), Ormos Mária (KB-tag, történész), Horn Gyula (a KB külügyi osztályvezetője) és Tőkei Ferenc filozófus voltak. Az albizottság négy külső szakértőt is foglalkozatott, Földes György, Hajdú Tibor, Balogh Sándor történészeket, illetve Bayer József politológust.

94 „Hungary Official Admits 1956 Uprising Was No Counterrevolt”, LA Times, 1989. január 29 .http://articles .latimes .com/1989-01 -29/news/mn-2016_l_popular-uprising

9:1 Részletek Kádár János felszólalásából az MSZMP KB 1986. november 29-30-i kibővített ülésének jegyzőkönyve alapján. 288. f. 4/220-221. ő. e. 57-59.

53