Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... van szó, a törvényhozó szabadsága a különféle személyi és tárgyi megkülönböztetésekre jóval kisebb alkotmányossági szempontból, mint méltányossági alapon nyugvó kárpótlás esetén.” 1. Az Alkotmánybíróság kizárólag a törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességéről foglalhat állást; a törvény szabályozási koncepciójával, illetve indokolásával kapcsolatos alkotmányossági aggályokat tehát annyiban bírálhatja el, amennyiben ezek a törvény szövege alapján is felvethetők. Az Alkotmánybíróság a törvény aggályosnak tartott rendelkezéséről csakis az indítványban felvetett szempontból mond véleményt. Az idézett kérdés vonatkozásában az Alkotmánybíróság a törvény 1. §-át és 1. számú mellékletét vizsgálta; s a törvény indokolását, amely nem a törvényt elfogadó Ország- gyűlés, hanem az azt előterjesztő Kormány véleményét tartalmazza, csupán az értelmezés során vette figyelembe. A törvény 1. §-a szerint a törvény alapján részleges kárpótlás illeti meg azokat a 2. §-ban meghatározott természetes személyeket, akiknek magántulajdona az 1949. június 8-át követően alkotott, az 1. sz. mellékletben felsorolt jogszabályok alkalmazása által sérelmet szenvedett. Az így okozott károkat nevezi a törvény preambuluma és címe is „igazságtalanul okozott károknak”. A mellékletben megadott jogszabályok „alkalmazása által” okozott károk körében a törvény nem különböztet az e jogszabályok betartásával, illetve az alkalmazásuk során jogszabályellenesen okozott károk között. Ugyancsak nem tesz különbséget a törvény a szerint, hogy egyes jogszabályok kártalanítási kötelezettséget írtak elő, mások nem. A kárpótlás jogalapját a törvény külön nem jelöli meg. A fentiek szerint az alkotmányossági aggályra adandó válasz előfeltétele bizonyos jogi összefüggések helyreállítása. Különösen tisztázandó, hogy a kárpótlás alapja valóban a „méltányosság”-e, igaz-e, hogy „nem jogi igényeket elégít ki” az állam. Tisztázni kell továbbá, hogy mi az összefüggés az „igazságtalanul okozott károk orvoslása” és a törvény egyéb céljai között, ugyanis az egyes rendelkezések alkotmányossága ebből kiragadva nem ítélhető meg. 2. A törvény célja a preambulum szerint kettős: „az elmúlt rendszer által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk orvoslása” úgy, hogy egyben megtörténik a „tulajdonviszonyok rendezése”, s ez által megteremtik a forgalmi viszonyok és vállalkozások biztonságát. 94
