Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... 28/1991. (VI. 3.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata iránti indítványa alapján - dr. Vörös Imre alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő határozatot. I. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló, az Országgyűlés 1991. április 24-i ülésén elfogadott törvény (a továbbiakban: törvény) egyes rendelkezései vonatkozásában az Alkotmánybíróság az indítvány kérdései sorrendjében a következőket állapítja meg: a) A törvény 1. §-a - kivéve az 1949. június 8-ai időpontról szóló rendelkezést - nem alkotmányellenes. b) Önmagában nem alkotmányellenes az, hogy ez a törvény nem rendelkezik a nem tulajdoni kárt, hanem egyéb vagyoni kárt vagy anyagi kihatású sérelmet szenvedettek kárpótlásáról. Nem alkotmányellenes az, hogy a törvény 2. § (2), (3) és (4) bekezdése a meghalt jogosult leszármazói és házastársa számára biztosít kárpótlási igényt. c) Alkotmányellenes az a különbség, amely a törvény 4. § (2) és (3) bekezdése szerint az igényelt földtulajdon és az egyéb javak között a 100%- os kárpótlás értékhatárára nézve fennáll. Alkotmányba ütközik továbbá az a különbségtétel, amely a kárpótlás eltérő számítási módjából adódóan a föld- tulajdon esetében teljes természetbeni helyreállításra vezethet, míg a kárpótlási jegyek egyéb felhasználásával csupán olyan részleges kárpótlás érhető el, amely az elvesztett tulajdoni tárgy mai értékét meg sem közelíti. d) Nem alkotmányellenes az, hogy a tulajdonban esett sérelmek kárpótlásáról nem egyetlen átfogó törvény rendelkezik. 92