Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
hogy egyes hitelek felvevésénél saját pénzforrásként figyelembe lehessen venni.” Ugyanakkor nem látja elfogadhatónak a közvetlen készpénzre váltás lehetőségét, annak inflációt gerjesztő hatása, valamint rendszeridegen működése miatt. „Nem illene be a törvény rendszerébe azért sem, mert az államosításért járó kárpótlás fedezete maga az állami tulajdonba került vagyon.” Hangsúlyt kap - elfogadott javaslatként - „a föld természetben való igénylése esetén a helyben lakás és a mezőgazdasági főfoglalkozás követelményének elejtése”. Ugyancsak utalt arra a változtatásra is, „hogy a tagok létszámához igazodóan maradjon fejenként másfél hektár föld, és csak az azt meghaladó terület szolgáljon a kárpótlás alapjául. így biztosított azoknak a szövetkezeti tagoknak a földhöz jutása is majd a vagyon nevesítését követően, akik nem voltak földtulajdonosok, de jelenleg tagjai a termelőszövetkezeteknek.” A parlament ezután határozatot hozott,29 amely a köztársasági elnök asztaláról ismét az AB döntéshozói elé került. Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... A további AB-döntések Már említettük fentebb, hogy 52 képviselő az AB-hoz fordult - mintegy „tanácsért” -, amelyre a következő döntés született: Ügyszám: 952/A/1991. Előadó alkotmánybíró: Sólyom László dr. A határozat száma: 1611991. (IV. 20.) AB határozat ABH oldalszáma: 1991/58. A határozat kelte: Budapest, 1991. 04. 18. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata iránt benyújtott indítvány alapján - dr. Zlinszky János alkotmánybírónak az indokolás III. 3. pontja tekintetében 29 1991. április 24-én a kormánytöbbség megszavazta a kárpótlási törvényt, amely később első változatnak bizonyult. 82
