Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet adott párhuzamos véleményével - meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság az 1020. számon benyújtott, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvényjavaslat egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálat során történő megállapítására irányuló indítványt elutasítja. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. Ötvenkét országgyűlési képviselő a törvényjavaslat részletes vitája közben indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg az 1020. számon benyújtott, a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által 1949. június 8-a után az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) alábbi rendelkezéseinek alkotmányellenességét: a 14. §; a 3. § (1) és (2) bekezdése; a 8. §, valamint az 1. §. A képviselők indítványozták továbbá a törvényjavaslathoz a kormánykoalíció képviselőcsoportjainak vezetői által a 2089. számon előterjesztett módosító indítvány 1., 3. és 8. pontjában a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdését, a 8. § új (2) és (3) bekezdését, valamint 12. § (2) bekezdését érintő módosítások alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát. II. 1. Az alkotmányellenesség előzetes vizsgálata a kivételes alkotmánybírósági hatáskörök közé tartozik, rendeltetése annak megelőzése, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt alkosson. Ha a törvényjavaslat alkotmányossága már a törvényhozás folyamán vitás, az előzetes kontroll elejét veheti már kihirdetett és gyakorlatban alkalmazott jogszabály megsemmisítésének, továbbá - és ez a fő szempont - védi a törvényhozó tekintélyét. Az előzetes normakontrollt ismerő országokban a vizsgálat leggyakrabban formális, azaz kizárólag a törvényhozás eljárásának alkotmányosságára, illetve a törvényhozási hatáskör kérdésére irányul. Jóval ritkább a tartalmi vizsgálat lehetősége. A törvényalkotás folyamatában történő előzetes alkotmányossági vizsgálat során az alkotmánybíróság ellentmondásba kerülhet a hatalmi ágak elválasztásának alapelvével. Az ellentmondás csak akkor nem állapítható meg, 83
