Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet A miniszter „történelmünk egyik legsúlyosabb sebének” nevezte mindazt, ami a tulajdon kérdésében a diktatúra éveiben történt. A kormány megoldását pedig úgy minősítette, hogy az „egy bátor jogi utat nyitott, elébe ment tulajdonképpen az eseményeknek, felmérte a végleges reagálások lehetőségét is, és éppen azt a kompromisszumot keresi, és éppen ezt a kompromisz- szumot keresi a javaslat a végleges reagálások között.” Ismét utal a vitában felhozott német és csehszlovák példákra azzal, hogy a „német és csehszlovák törvényhozási helyzet cseppet sem jár előbbre, emlékeztetem Önöket arra, hogy a csehszlovák parlament nemrég, néhány nappal ezelőtt a visszavonásra késztette a kormányt a leglényegesebb kérdés, a földkérdés tekintetében a hasonló megoldásokkal kapcsolatos törvényjavaslatát illetően.” Összegzésül megállapította: „Természetesen azért sem tudunk adaptálni külföldi példákat, mert ebben a kérdésben kizárólag a belső jogrenddel és a belső valósággal kapcsolatban tudunk jogszabályt alkotni... A kompromisz- szumot tehát mindannyiunknak egymással kell megkötni, nincs tőlünk független állam, amelytől a társadalom egyik része teljes kárpótlást vár, a másik része pedig kérdőre vonja a részleges kárpótlás javaslatáért is.” Ezután a miniszter sorra vette „a legmarkánsabb véleményeket”. Először a reprivatizációról szólt. „A teljes visszaadás nyilvánvalóan megoldhatatlan, az pedig, hogy senki ne kapjon semmit, elképzelhetetlen. A reprivatizáció lehetetlenségét a törvényjavaslat előterjesztésekor részletesen már megindokoltam... Arra a véleményre viszont, hogy fölösleges az anyagi elégtétel, hosszabban ki szeretnék térni. Ezzel kapcsolatban utalt arra a - számos formában megnyilvánuló - társadalmi igényre, amely a vagyoni sérelmek orvoslására irányul. „Számtalanszor bebizonyosodott az is, hogy a fejlődés mozgatója nyilvánvalóan a magántulajdonra alapozott gazdaság, és azt hiszem, hogy számos nagy tévedése között talán a legnagyobb tévedése a kommunista ideológiának az volt, hogy a magántulajdon elvetését hirdette.” A FIDESZ álláspontjára - amely szerint nem szükséges semmilyen kárpótlási megoldás - a miniszter kijelentette: „Nem lehet az véletlen, hogy a kárpótlás szükségességét a legifjabb nemzedék pártja tagadja a legjobban, hiszen életkoruknál fogva nem is érezhetik, és feltehetőleg nem is értékelik megfelelően azt, hogy mit jelent egy élet munkájának vagy akár több nemzedék munkájának az eredménye s ezzel kapcsolatban egy olyan döntés, amely egyetlen perc alatt ettől megfosztja, 79
