Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... német alkotmánybíróság sem látott lehetőséget reprivatizációra a szovjet csapatok által megszállt keleti területeken, azaz a későbbi NDK-ban. A következő miniszteri megszólalásra 1991. február 18-án került sor26 Ómolnár Miklós és Szabó Lajos kisgazda képviselők felszólalására adott válaszként, akik ugyancsak a csehszlovákiai, valamint a németországi megoldásokat szorgalmazták. „Tehát Csehszlovákiában - mint mondottam - az előprivatizációs törvényünk által érintett körben valóban hoztak törvényt, tehát annak a törvénynek a tárgyi hatálya arra a körre vonatkozott, amelyet mi itt már megoldottunk.” „A német alkotmánybíróság... húszoldalas, december 11-ei keltezésű határozatának a részletes szövegét rendelkezésre fogom bocsátani a képviselő uraknak, ha igénylik. Világosan kiderül belőle..., hogy nem adtak helyt reprivatizációs igényeken alapuló panaszoknak. Semmilyen más törvény Németországban ezzel kapcsolatban nincs.” (A felszólalás további részében Balsai István Eörsi Mátyás [SZDSZ] és Torgyán József [FKGP] képviselőknek válaszolt lényegében ügyrendi kérdésben.) Az április 8-ai ülésnapon a miniszter ismét megszólalt.27 Itt az SZDSZ bejelentésére reagált - amely szerint az SZDSZ Alkotmánybírósághoz fordult a lakáskamat-hitelek kérdésében -, az nem olyan jogcselekmény, amely felfüggesztő hatályt eredményezne a kárpótlási törvényjavaslatra nézve. Az 1991. április 23-ai ülésnapon ismét megszólalt a miniszter, s ezúttal - összefoglalva a vitában elhangzottakat - expozét mondott.28 Bevezetőjében elégedettségének adott hangot afelett, hogy a törvény- javaslat viszonylag gyors és módosításra nem szoruló vitát eredményezett. Kifejezésre juttatta továbbá: „Nyilvánvalóan számítanunk kellett arra, hogy a még oly zárt koncepciójú javaslat is heves indulatokat, ilyen hosszú és tényleg, minden részletre kiterjedően igen sokszínű és eltérő véleményeket fog indukálni. ...Nyilvánvalóan nem lehet feleslegesnek tekintetni az eltelt időt azért sem, mert minden apró részkérdésnek hangot kellett kapnia, és nyilvánvalóan itt ezen a fórumon, az ország legmagasabb fórumán kellett ennek a vitának lefolynia.” 26 Balsai István: Szabadon választott, 176-178. 27 Balsai István: Szabadon választott, 193-194. 28 Balsai István: Szabadon választott, 206-217. 78
