Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet a szövetkezet tulajdonát ugyan tiszteletben tartja a tulajdonnal való rendelkezés kötelmi jogi keretei között, a szerződésekre vonatkozó magánjogi szabályozás eszközével biztosítja a termőfölddel kapcsolatos kárpótlási igények biztonságos kielégítését”. Az előterjesztés szól ezután a kár mértékének számításáról, valamint a kárpótlási jegyek felhasználásának speciális módjáról. A törvényjavaslat újabb változatában kifejezésre jut a kormánynak az az álláspontja - miként arra a miniszter rámutat -, „az 1949-es birtokviszonyok semmivel sem voltak mások, mint az 1947-sek, ugyanis az érdekelt két évben semmiféle állami korlátozást jelentő szabályt nem hozott... a parlament......a javaslat a birtokszerkezet több mint 92%-a tekintetében, ...több mint 80%- os földvisszajuttatást helyez kilátásba, ha a jogosultak élnek az igényükkel... Megjegyzem, hogy a teljes privatizáció sem jelentene ennél jobb megoldást az említett kör számára... akár a gyártelepítés, akár lakótelep-építés, akár bármilyen jogszerű autópálya telepítés és egyéb infrastrukturális beruházás miatt.” A miniszter ígéretet tett a kormány nevében, hogy - lehetőleg a javaslat törvényerőre emelése előtt - be fogja terjeszteni az új szövetkezeti törvényt, „amelyből nyilvánvaló lesz a kérdés végleges, ettől a kárpótlási tulajdonszerzéstől független megoldása és annak iránya, mit képzelünk el mi szövetkezetként a jövőt illetően”. A törvényjavaslat vitája 1991. február 5-én folytatódott s ezen a napon ismét megszólat Balsai István igazságügy-miniszter.25 A miniszter felszólalásában Oláh Sándor kisgazda képviselő felszólalására válaszolt, aki arra utalt, hogy Csehszlovákiában a kárrendezés kérdésével kapcsolatban született megoldást kellene alapul venni. A miniszter rámutatott, hogy téves információ, miszerint Csehszlovákiában a kérdésre törvényi megoldást találtak. „A mai napon ült össze a Csehszlovák Szövetségi Parlament, és tárgyalni kezdi azt a hozzánk hasonló kárpótlási törvényt, amelynek a címe »Bíróságon kívüli rehabilitációról« szóló törvény.” A miniszter rámutatott arra is, hogy a törvényjavaslat három alternatívát vet fel. „Az egyik ún. reprivatizáció, a másik a pénzbeli kártalanítás, a harmadik az általunk is javasolt kárpótlási kuponok bevezetése. Mindezt azért szeretném elmondani, nehogy valakiben itt, ebben a Házban félreértés legyen, hogy valahol ezt a kérdést megoldották Kelet-Európábán.” Utalt arra is, hogy a 25 Balsai István: Szabadon választott, 175-178. 77
