Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... privatizációból származó bevételeinkre ugyanis szüksége van a társadalom- biztosításnak, az önkormányzatoknak, de nem utolsósorban az államadósságok térítésére is fordítanunk kell ezekből az összegekből.” A miniszter ezzel jelezte, hogy a privatizációnak az ellenérték fejében történő realizálása primátussal bír a kárpótlással szemben, amely ingyenes átengedést jelent, és csökkenti a privatizációs bevételeket. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a törvénytervezet mintegy négymillió hektár termőföldet, 3840 100 főnél kevesebbet foglalkoztató iparvállalatot és több mint 400 000 lakást és üzlethelyiséget érint, mintegy 70 milliárd Ft értékben, amely a költségvetés szempontjából ennyi negatívumot jelent. Az is kiderül, hogy a jelzett összegből 40 milliárd Ft termőföld 20 milliárd Ft lakás és üzlethelyiség és 10 milliárd Ft az iparvállalatok kárpótlására szolgál. A miniszteri előterjesztés a termőföld kérdésével bővebben foglalkozik. „Kezdjük talán azzal a közismert ténnyel, hogy a termőföld a természet és nem pedig az emberi munka terméke... korlátozott formában áll mindannyiunk rendelkezésére... más tulajdoni tárggyal nem helyettesíthető, hasznosítását és piaci forgalmát sajátos szabályok határozzák meg.” Ez után hangsúlyozta a miniszter, hogy a kárpótlás rendszerében „az valóban igényt tart az igazságosságra - márpedig ez elhatározott törekvésünk, kérem, higgyék el -, a ma is mezőgazdaságból élő, de a termőföld tulajdonától megfosztott agrárlakosság számára módot és lehetőséget adnak arra, hogy a kárpótlásként kapott kárpótlási jegyet ismét termőföldre válthassa”. Hangsúlyt kap az előterjesztésben az a tény is, hogy a kárpótlási jegyek mértékével arányos termőföld nincs állami tulajdonban, mert a földek jelentős része a ’60-as évektől kialakított termelőszövetkezeti tulajdonban került. „A volt tulajdonosoktól térítés nélkül vagy reális értékének töredékén megszerzett termőföldek döntő hányada a jelzett intézkedések hatására termelőszövetkezeti tulajdonba került, és ma is ott van.” Majd hivatkozik az expozé az AB tételére, amely szerint ezt a tulajdont épp olyan védelem illeti meg, mint más tulajdont. Azzal a jogi abszurdummal később részletesen foglalkozunk, hogy ti. hogyan részesítheti a nyilvánvalóan jogtalanul elorozott földtulajdont a jogállam ugyanolyan védelemben, mint az összes jogállami követelményeknek megfelelő tulajdont. Tény azonban, hogy ezzel a fejtetőre állított tétellel számolni kellett, és ezért mondja a miniszter: „a javaslat olyan megoldást fogalmaz meg, amely 76
