Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet Az indokolás e része - a jegyzőkönyv tanúsága szerint - zajongást váltott ki azoknak a képviselőknek a köreiben, akik nem tudták elfogadni a kormány érvelését. Arról később majd részletesebben szólunk, hogy a kárpótlási folyamat iránya a miniszter által egyébként helytállóan említett időmúlás, a vagyonban és a személyekben beálló változás figyelembe vételével miként lett volna megoldható, ha a politikai akarat - amelyet a miniszteri beszéd ugyancsak markánsan megfogalmazott - elsősorban a károk rendezését tette volna hangsúlyossá. Az előterjesztés indokolásában ezt követően az 1949. június 8-ai időbeli korlátról beszélt a miniszter, megemlítve, hogy „ez a többlépcsős rendezés egyáltalán nem ismeretlen a nemzetközi gyakorlatban, és hadd utaljak három, nemrégen demokratikus jogállammá vált és jelentős eredményeket felmutató ország joggyakorlatára, Spanyolországra, Görögországra és Portugáliára, ahol ez a folyamat 9-14 évet vett igénybe. A szakmai indokolása ezután a jogosultak körével foglalkozik. „Korlátozott a kárpótlásra jogosultak állampolgári köre is: ugyanis a volt tulajdonosok jogutódai nem a Polgári Törvénykönyv öröklése vonatkozó általános szabályai alapján, hanem speciálisan, az e törvényben szabályozott módon kaphatnak kárpótlást. Ennek megfelelően jogosultak a magyar állampolgárok, illetve akik a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgárok voltak, vagy őket az állampolgárságuktól való megfosztással összefüggésben érte a vagyoni sérelem. Ha a volt tulajdonos elhalálozott, kárpótlásra korlátozott körben a leszármazol, ilyen leszármazók hiányában pedig, bizonyos feltételekkel, a túlélő házastárs tarthat igényt.” A kárpótlás korlátozottságának következő eleme a mérték korlátozottsága. „Korlátozza a törvényjavaslat a nyújtandó kárpótlás mértékét is egy olyan degresszív táblázattal, amelynek eredményeképpen a kárpótlás az okozott kár növekedésével voltaképpen csökken. Korlátozást jelent a kárpótlás 5 millió Ft-ban való maximálása is. Utaltam már rá, hogy a korlátozások felépítésére és beépítésére az ország jelenlegi teherbíró képességére tekintettel volt szükség.” Ezután a kárpótlás formájára tért rá a miniszter. „A kárpótlás formája a kárpótlási jegy, amely egy bemutatóra szóló, szabadon forgatható értékpapír, és végső soron az állami tulajdon értékesítése során vagyontárgyak, illetőleg meghatározott körben termőföld megszerzésére használható fel.” Utalt az előterjesztés arra is, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló kárpótlást szolgáló állami vagyon értékesítési üteme a bevételek függvénye. „A 75
