Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet vonatkozó olyan érveket, amelyek nem kizárólag erre a csoportra érvényesek (például a vállalkozói gazdaság megteremtése, igazságtalanságok orvoslása). Az egyenlőként kezelés bizonyítása másrészről megköveteli mind a preferált, mind a hátrányos helyzetbe hozott csoport saját szempontjainak teljes bemutatását az értékelés módjával együtt. VI. Összegezve: az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a föld reprivatizációja és a „részleges kártalanítás” eltérő gazdaságpolitikai és politikai összefüggésben jelentkeznek, különböző ismérveken nyugszanak, és nincs közöttük jogi összefüggés sem, ezért az Alkotmány 70/A §-a által megkívánt egyenlőség vonatkozásában egymással való összefüggésben nem is értelmezhetők. Minthogy a volt tulajdonosok és a nem tulajdonosok közötti különbségtétel, továbbá a tulajdonjog tárgya szerinti differenciálás, fentiekben elemzett ismérveken nyugvó alkotmányosságát, sem az indítvány, sem az Alkotmánybíróság rendelkezésére álló dokumentumok nem támasztják alá, az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/A §-át úgy értelmezte, hogy a személyeknek hátrányos megkülönböztetését jelenti az, ha egyes személyek volt tulajdona reprivatizálásra kerül, másoké pedig nem kerül tulajdonukba való visszaadásra, ezért ezt a megkülönböztetést alkotmányellenesnek ítélte. B. VII. A Kormány alkotmányértelmezési indítványa 2. pontjában azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az Alkotmány 13. §-át, összefüggésben a 12. §-sal a tekintetben, hogy mód nyílik-e a szövetkezetek esetében tulajdon elvonására törvény rendelkezése alapján, azonban kisajátítási és kártalanítási eljárás mellőzésével. Az indítványból az tűnik ki, hogy a kérdés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában álló termőföld reprivatizációjával kapcsolatos. Az Alkotmánybíróság ezt szem előtt tartva az Alkotmány fenti szakaszait a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonára figyelemmel értelmezte, tekintet nélkül arra, hogy a szövetkezeteknek számos egyéb fajtája is van. VIII. Az Alkotmány 13. §-a szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot, hozzátéve, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. 69
