Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... Az Alkotmány 12. § (1) bekezdése értelmében az állam támogatja az önkéntes társuláson alapuló szövetkezeteket, elismeri a szövetkezetek önállóságát. Az Alkotmány rendelkezése tehát olyan szövetkezetekre vonatkozik, amelyek - az alapítás körülményeitől függetlenül - önkéntes társulás alapján állnak fenn. Annak eldöntésére pedig, hogy egy szövetkezet önkéntes vagy nem önkéntes társulás alapján áll-e fenn, a tagjaiból álló közgyűlés az egyetlen illetékes szerv. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján nem látott alkotmányos indokot arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket általános érvénnyel, törvényben megfosszák az Alkotmány 12. § (1) bekezdésében biztosított védelemtől. Az Alkotmánybíróság álláspontjának kialakítása során különös figyelemmel volt arra, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó hatályos jogi szabályozás lehetővé teszi a szövetkezet megszűnésének a közgyűlés általi elhatározását és a szövetkezet tagjának kilépését, ám nem teszi lehetővé a szövetkezet vagyonának szétosztását. Mivel az alkotmányértelmezési indítvány erre a kérdésre nem terjed ki, az Alkotmánybíróság ezzel a problémával érdemben nem foglalkozik, de rámutat arra, hogy - figyelemmel az Alkotmány 9. §-ára - a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonát nem illeti meg több védelem, mint a gazdasági élet más szereplőinek tulajdonát, illetve mint a tulajdont általában. (Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a szövetkezeti vagyon szétosztásának problémája egyébként is megoldható a földről szóló 1987. évi I. törvény, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításával.) Az Alkotmánybíróság figyelembe vette továbbá azt, hogy az 1967. évi III. törvény alapján mód van arra is, hogy a szövetkezetek valamely egyéb gazdasági társaság formájába alakuljanak át. IX. A szövetkezetek önállóságának állami elismerése magában foglalja a szövetkezetek tulajdonhoz való jogának elismerését is, jóllehet az Alkotmány a szövetkezeti tulajdonra nézve kifejezett rendelkezést nem tartalmaz. Az Alkotmánybíróság ezért szükségesnek látta, hogy az Alkotmány 12. §-át a 9. § (1) bekezdésére tekintettel értelmezze. Az Alkotmány 9. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Ez a rendelkezés azonban nem tekinthető a tulajdoni formák felsorolásának, mint amelyek valamelyikébe való besorolhatóság az alkotmányos védelem feltétele. Az Alkotmány nem tulajdonformák között különböztet, hanem 70
