Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... Az Alkotmánybíróság tehát nem teheti meg, hogy döntését az államosítások alkotmányellenessége tekintetében a hatályos Alkotmányra, az azokhoz kötődő kártalanítás kérdésében pedig az alkotmányellenesnek ítélt és ezért megsemmisített jogszabályokra alapozza. Márpedig a teljes és feltétlen kártalanítás kilátásba helyezése politikailag nyilvánvalóan káros, gazdaságilag pedig teljesíthetetlen és lehetetlen megoldás volna. 6. Végül nyomatékosan utalok arra, hogy az Alkotmánybíróságnak ez a határozata szoros összefüggésben van a 21/1990. (X. 4.) AB határozattal (ún. föld-ügy). Az Alkotmánybíróság e határozatában a következőket mondta ki: „A Kormány által tervezett részleges kártalanításnak kizárólag a méltányosság a jogi alapja: erre a kártalanításra nincs az államnak kötelezettsége, és nincs rá senkinek sem alanyi joga. Ahogy a reprivatizálás nem az államosításból vagy szövetkezetszervezésből következő igény, a kártalanítás sem az, hanem kizárólag a szuverén állami elhatározáson múlik.” Még szorosabb az összefüggés az államosítások alkotmányossági vizsgálata és az Alkotmánybíróság 16/1991. (IV. 20.) AB határozata között (ún. kárpótlási ügy). E határozatában az Alkotmánybíróság az alábbiakat fejtette ki: A törvényhozás a múltból származó különféle terheket a különféle tulajdonátalakulások során különbözőképpen oszthatja el. Megteheti a törvényhozó azt is, hogy a különböző alapú kötelezettségeket, mint amilyen pl. az államosítási jogszabályok által kilátásba helyezett kártalanítás - mintegy a novatio mintájára - megújítja: új jogcímen, új terjedelemben és új feltételekkel tartja fenn lényegét tekintve ugyanazt a tartozást. Ilyen novációt láthatunk az ún. kárpótlásitörvény-javaslatban is, „ahol az új jogalap a méltányosság. Ez tehát kizárja a régi jogcímekre való hivatkozást”. Ezt az összefüggést érinti ugyan a jelen határozat, ennek ellenére az alkotmányellenes államosítások miatti állami kártalanítási kötelezettség tekintetében egy függő jogi helyzetet tart fenn. Márpedig az Alkotmánybíróság az idézett határozatokban foglalt megállapításokkal kerül ellentétbe, ha arra az álláspontra helyezkedik, hogy az alkotmányellenes államosítások kárvallottjainak kártalanítására ma alanyi joga, az államnak pedig ezzel kapcsolatban jogalkotási és azon alapuló kártalanítási kötelezettsége van. Természetesen egészen más kérdés, hogy az államot a régi rendben elszenvedett anyagi és egyéb sérelmek - gazdaságilag lehető legteljesebb 42
