Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet mértékű - orvoslására morális és humánus szempontok mennyiben kötelezik. Ez azonban már nem az Alkotmánybíróság kompetenciájába tartozik. Dr. Lábady Tamás s. k. alkotmánybíró Dr. Sólyom László alkotmánybíró párhuzamos véleménye 1. Az Alkotmánybíróság az indítvány tárgyát képező államosítások ellenében ígért, de elmaradt kártalanítások tárgyában az eljárást a megkezdődött kárpótlási törvényalkotásra hivatkozva függesztette fel. Mivel az államosításért járó kártalanítás, illetve a méltányosságból történő „kárpótlás” különböző jogalapok, az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy az állam megújíthatja kötelezettségvállalása jogalapját. Ezzel az Alkotmánybíróság a nováció analógiájára hivatkozott, mint ahogy ezt már az államosítás problémájával szorosan összefüggő, a kárpótlási törvényjavaslatára vonatkozó 16/1991. (IV. 20.) AB határozatában is megtette. A nováció fogalmának ilyen használata mögött azonban a rendszerváltás alkotmányosságának egyik fontos problémája rejtve marad. Minthogy a jelen ügyben a nováció ilyen értelmű alkalmazása már az érdemi döntés alapjává vált, szükségesnek tartom annak leszögezé- sét, hogy az állam kötelezettségeinek „megújítása” nem korlátlanul és nem feltétlenül alkotmányos; az állam még rendkívüli történelmi helyzetben sem változtathatja meg tetszése szerint kötelezettségei jogcímét, feltételeit vagy terjedelmét. Ezért az Alkotmánybíróságnak minden egyes esetben tisztáznia kell, hogy a nováció mintájára történő kötelezettségmódosítások milyen feltételekkel alkotmányosak. 2. Az állam egyoldalú kötelezettségmódosítása során megengedhető a szerződés megújítására való hivatkozás. Az ok a problémamegoldás módjának azonos volta, az, hogy az eredeti kötelem megszűnik, s annak tartalmát, a kívánt változtatásokkal, egy új kötelembe „öntik át” (ahogy a novatio római jogi definíciója ezt érzékletesen kifejezi). Minden további analógia a szerződéses nováció és az állam kötelezettségvállalása között azonban félrevezető lenne. így különösen nem lehet az államosítási kártalanításokkal kapcsolatos dogmatikai nehézségeket a nováció útján megkerülni. Ebben az ügyben a kártalanítási kötelezettség megszűnése is, de a teljes kártalanítás is levezethető lenne részben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII, törvény 43
