Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet 5. Dogmatikailag járható út egyedül az lenne, ha az Alkotmánybíróság a kártalanítást ígérő jogszabályi rendelkezéseket - kiemelve azokat a megsemmisítendők közül - hatályukban fenntartaná azzal, hogy az államosítást elrendelő rendelkezések ugyan alkotmányellenesek, de a kártalanítást ígérők már nem azok. Megnyugtató megoldásra azonban egy ilyen határozati konstrukció sem jutna. 5.1. Először is azért, mert a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség másik feltétele, ti. az, hogy az alkotmányellenességet maga a mulasztás idézze elő, ebben az esetben sem állna fenn. Az Alkotmánybíróság határozatának általam is elfogadott és helyeselt indokai szerint ugyanis az államosítások alkotmányellenessége nem a teljes, feltétlen és azonnali kártalanítások elmaradása, hanem az Alkotmány 9. § (1) bekezdése (köztulajdon és magántulajdon egyenjogúsága), illetve 13. §-a (a tulajdonhoz való jog biztosítása és védelme, a kivételesség és a közérdek hiánya) miatt áll fenn. Vagyis más megfogalmazásban: a megsemmisített jogszabályokon nyugvó államosításokat az azonnali és teljes kártalanítás se tenné alkotmányossá, tehát az alkotmányellenességet nem a mulasztás idézte elő. 5.2. Másodszor azért sem volna ez az út járható, mert a mulasztás megállapítása és a kártalanítással kapcsolatos jogalkotási kötelezettség elrendelése esetén - nézetem szerint - az Alkotmánybíróság kizárólag az Alkotmány 13. § (2) bekezdésének megfelelő kártalanítási szabályokat tarthatna alkotmányosnak. Az Alkotmánybíróság határozata indokolásán végigvonul és hangsúlyozódik az a szempont, hogy az Alkotmánybíróság döntésében csak „az állami tulajdonbavételről szóló hatályos jogszabályoknak a hatályos Alkotmánnyal való viszonyát vizsgálta”. Az Alkotmánybíróság nem is tehetett mást, erre - ahogy ezt a határozat indokolása tartalmazza is - a róla szóló törvény kötelezi. Ha pedig az Alkotmánybíróság az ügy főtárgya - az államosítások alkotmányellenessége - kérdésében a hatályos Alkotmány alapján jár el, a járulékos - a kártalanítási - kérdésekben is csak ezt teheti. Az az érv, hogy az államosítottaknak azért nem járhat teljes kártalanítás, mert az államosítások nem a mostani Alkotmány hatálya alatt történtek, s a jogszabályok nem is ígértek teljes kártalanítást, nézetem szerint azért nem használható, mert hisz a „korlátozott” ígéret is alkotmányellenes volt; az Alkotmánybíróság éppen erre tekintettel ezeket a jogszabályi szakaszokat is megsemmisíti. 41
