Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... A megsemmisített és a megsemmisítéssel hatályukat vesztett jogszabályok tekintetében pedig az Alkotmánybíróság eljárása felfüggesztésének már nincs helye, mert az eljárás „kiüresedett”, „tárgytalanná vált”, azaz nincs mit függőben tartani. Ugyanígy a felfüggesztés okának megszűnésével már nincs mit „elővenni”, az Alkotmánybíróság számára már nincs miről dönteni. Valójában már eljárás sincs, mert az érdemi döntéssel - a támadott jogszabályok megsemmisítésével - az ügy lezárult, az eljárás befejezetté vált. Az eljárás felfüggesztése pedig természeténél fogva az érdemi döntéshez való viszonyában a priori; az Alkotmánybíróság mostani határozatában viszont ex post. 4. A felfüggesztés határozati indoka a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség tárgyában benyújtott indítványok vonatkozásában az Országgyűlés által már elfogadott, „e témakörbe vágó”, ún. „kárpótlási” törvény, továbbá az, hogy a Kormány további ezzel összefüggő törvényjavaslatok kidolgozását is kilátásba helyezte. Eszerint a kárpótlás tárgyában hozandó törvények megalkotása, de legkésőbb 1992. április 30. után az Alkotmánybíróság folytatja az eljárást, és határoz a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességről vagy annak hiányáról. Az ABtv. 49. § (1) bekezdése alapján azonban a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapíthatóságának két konjunktive irányadó feltétele van: az egyik, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, a másik, hogy ezzel alkotmányellenességet idézett elő. Nézetem szerint a jogalkotói feladatot meghatározó (kimondó) jogszabályi rendelkezések megsemmisítésével a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség elsőként idézett feltétele, ti. a jogszabály felhatalmazásán nyugvó jogalkotói kötelezettség megszűnik, és ez a tény abszorbeálja magát az alkotmányellenes helyzetet is. Elméletileg kétségkívül így van ez akkor is, ha az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet a megsemmisítéssel egyidejűleg mondja ki. Még inkább ez a helyzet azonban akkor, ha eljárását a mulasztás tárgyában felfüggeszti. Mivel a jogalkotási kötelezettséget maguk a megsemmisített jogszabályok mondják ki, a felfüggesztés megszüntetésének időpontjában már semmilyen hatályos jogszabály nem lesz, amely e tárgyban jogalkotói kötelezettséget írna elő. Következésképpen ez esetben az Alkotmánybíróság a jövőben egyedül olyan határozatot hozhat, hogy mulasztás a törvényi feltételek hiányában nem áll fenn, tehát az indítványokat el kell utasítani. 40
