Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet ügy eldöntésének. Hogy e két eljárás közötti ellentét elkerülhető legyen, az egyik eljárás folyását a felfüggesztés processzuális jogintézménye megakasztja, s ezzel lehetőség nyílik a másik eljárás végének, befejezésének a bevárására. Ennek megtörténtével viszont a felfüggesztett eljárás függőben tartását meg kell szüntetni, s a már befejezett másik eljárás eredményét felhasználva kell az ügyet végérvényesen lezárni. 2. A felfüggesztés eljárásjogi intézményét az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjében alkotta meg. Kialakítását - a konstrukciót megalapozó ügyrendi indokok szerint - a folyamatban levő (vagy mulasztás folytán az Alkotmánybíróság által elrendelt) jogalkotási cselekmények tették szükségessé. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság alkotmányossági normakontroll-el- járásának és a - megfelelően előrehaladott stádiumban levő - normaalkotásnak a tárgya ugyanaz, mindenképpen célszerű a jogalkotási folyamat végét bevárni, amely - lehetőségeinél fogva - nemcsak a hatályos jogszabály alkotmányellenességét küszöbölheti ki, hanem helyette új, alkotmányos jogi rendezést is teremthet. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság - korlátozott eszközeivel - csak az alkotmányellenesség megállapítására s a jogszabály megsemmisítésére szorítkozhat, s ezzel döntése joghézagot, esetleg jogbizonytalanságot idézhet elő. Bármi legyen is a jogalkotás eredménye, a norma meghozatala után az eljárás felfüggesztését meg kell szüntetni, s az Alkotmánybíróságnak az eljárást befejező, az ügyet lezáró határozatot kell hoznia. 3. A jelen államosítási ügyben az eljárás felfüggesztéséről szóló rendelkezés eljárásjogilag ellentmond a határozatnak az alkotmányellenes jogszabályokat megsemmisítő részével. Az Alkotmánybíróság a határozata 1. és 2. pontjaiban ugyanis teljes egészében megsemmisíti az ott írt jogszabályokat, tehát a jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit is, amelyek jogalkotási kötelezettséget állapítottak meg a tulajdonosok kártalanítására, a kártalanítás mértékére és módjára [1952. évi 4. tvr. 10. § (1) bekezdése, 1950. évi 25. tvr. 1. §-a, 1948. évi XXV. te. 14. § és az 1949. évi 20. tvr. 12. §-a]. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII, törvény (a továbbiakban: ABtv.) 42. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a 40. §-ra - ha az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányellenességét állapítja meg, és a jogszabályt megsemmisíti, az a határozat közzétételének napján veszti hatályát. A 43. § (1) bekezdése szerint pedig a jogszabályt, amelyet az Alkotmánybíróság a határozatában megsemmisít, az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni. 39
