Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet Noha az AB tv. 43. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság általában határozatának közzététele napján semmisíti meg az alkotmányellenesjogszabályokat, ugyanezen § (4) bekezdése - kivételként - lehetőséget nyújt a visszamenőleges hatályú megsemmisítésre is. A jelen ügyben az Alkotmánybíróság különös gonddal vizsgálta: vajon az alkotmányellenes jogszabályok végrehajtásából eredő jogsérelmek orvoslása nem történhet- ne-e meg az említett jogszabályok ex tune hatályú megsemmisítésével. E vizsgálat nyomán az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn a visszamenőleges hatályú megsemmisítés előfeltételei. Az ABtv. 43. § (4) bekezdésének alkalmazásánál - mint erre a törvény- javaslat indokolása is rámutatott - kiemelt figyelmet kell fordítani a jog- biztonságra. Ám a jogbiztonság fenntartásához fűződő érdekek bizonyos esetekben egymással is ütközésbe kerülhetnek. Egyfelől ugyanis a jog- biztonság azt követeli, hogy ne legyenek alkotmányellenes jogszabályok, vagy ha ilyenek megalkotására és hatálybalépésére mégis sor került, azok hátrányos jogkövetkezményei eltöröltessenek; másfelől viszont a jogbiztonság súlyos sérelmét jelentené olyan jogszabályok visszamenőleges érvényű megsemmisítése, amelyek huzamos időn át voltak hatályban, alkalmazásukra nagyszámú ügyben került sor, s a jogszabály nyomán kialakult jogviszonyok részben stabilizálódtak, részben pedig az idők folyamán jelentős mértékben átalakultak. A most megsemmisített jogszabályok alapján állami tulajdonba vett vagyontárgyak túlnyomó része ma már - állagát, illetőleg tulajdoni viszonyait tekintve - nem lelhető fel az államosításkori állapotában. Egyes ingatlanok pl. városrendezés folytán vagy egyéb okból megsemmisültek, másokat idő közben nagymértékben átalakítottak, további ingatlanok állaga jelentősen romlott, s végül az ingatlanok egy része ma már nincs is a Magyar Állam tulajdonában. Ilyen körülmények között az alkotmányellenes jogszabályok visszamenőleges hatályú megsemmisítése önmagában véve nem csupán a volt tulajdonosok jogsérelmét nem orvosolná, hanem elkerülhetetlenül újabb tömeges jogsérelmeket okozna. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg: az ABtv. 43. § (4) bekezdésében foglalt kivételes felhatalmazás a jelen ügyben nem alkalmazható. Emiatt nem is vált szükségessé annak vizsgálata, hogy a megsemmisített jogszabályok már megalkotásuk időpontjában is alkotmány- ellenesek voltak-e, vagy csak később - s mely időpontban - váltak azzá. Az indokolás korábbi részében kifejtett okokból az Alkotmánybíróság - ebben az összefüggésben - a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet 37