Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet

Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás...

rendelkezéseken, tehát már az akkor hatályos jogszabályokhoz viszonyítva is törvénysértők voltak. így nem foglalkozott az ilyen egyedi eljárások felülvizsgálatára irányuló kérelmekkel, úgyszintén a konkrét kártalanítási és kártérítési igények elbírálásával, de az állami ingatlan-eladások felfüggesztésével sem.

Ilyen ügyek elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre, ezért az erre vonatkozó indítványokat visszautasította. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy az indítványozók - ha annak törvényes előfeltételei fenn- állanak — jogaikat az arra jogosult állami szerveknél érvényesítsék.

Az Alkotmánybíróság az állami tulajdonban álló házingatlanok értékesítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendeletre vonatkozó indítványokat nem tartotta megalapozottnak. Az állam, mint tulajdonos, mindaddig, amíg tulajdonjoga fennáll, rendelkezik a tulajdona tárgyaival. Jogalkotói hatáskörbe tartozik annak eldöntése, hogy az állam fenntartja-e a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a lakások és egyéb helyiségek eladásának jelenlegi rendjét, vagy nem.

Az Alkotmánybíróság már a 21/1990. (X. 4.) AB határozatában rámutatott: „Az állam olyan javakat privatizálhat és reprivatizálhat, amelyek tulajdonában vannak. Mind a privatizáció, mind a reprivatizáció tulajdonosi döntés. Az Alkotmány 10. § (2) bekezdéséből következően is az állam privatizálási és reprivatizálási joga elvileg korlátlan, ez a joga tulajdonosi szabadságából és csakis abból következik.” A későbbiek során az Alkotmány- bíróság 836/B/1990. határozatával elutasította a 32/1969. (IX. 30.) Korm. rendelet alkotmányellenességének megállapítására - más indokok alapján - előterjesztett indítványt, s megállapította: a sérelmezett rendelkezések „lényegében arról szólnak, hogy az állam, mint tulajdonos, a tulajdonában levő vagyontárgyak közül melyek értékesítését látja indokoltnak”.

Mivel a jelen határozat rendelkező részében megjelölt jogszabályokat a határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napjától nem lehet alkalmazni, e jogszabályok megsemmisítése az AB tv. 43. § (2) bekezdése értelmében nem érinti a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. így a megsemmisítés nem érinti az államnak e jogszabályok végrehajtása keretében hozott államigazgatási határozaton alapuló tulajdonjogát s a tulajdonjogból eredő rendelkezési jogát sem. (Hasonlóképpen nem érinti a megsemmisítés az állami tu- lajdonbavétel alóli mentesítésről szóló egyedi államigazgatási határozattal visszaszerzett magántulajdont sem.)

36