Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet

I. fejezet

alkotta meg a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló jogszabályokat. Ez alkotmányellenes helyzetet teremtett. Az Alkotmánybíróság azonban figyelembe vette, hogy a Kormány már benyújtott egy e témakörbe vágó törvényjavaslatot az Országgyűléshez - noha az nem fedi le az indítványok által érintett, a tulajdon-elvonások szempontjából releváns teljes időszakot -, és további törvényjavaslatok kidolgozását is kilátásba helyezte. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság felfüggesztette az eljárást azon indítványok tárgyában, amelyek arra irányultak, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet, és a mulasztást elkövető szervet határidő megjelölésével hívja fel jogalkotói feladatának teljesítésére.

A felfüggesztéssel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá:

Az Alkotmánybíróság eljárása szempontjából a törvényalkotási eljárás - akár egy törvényről, akár egymással összefüggő törvények sorozatáról van szó - olyan jogi eljárásnak minősül, amely adott esetben alapul szolgál az eljárás felfüggesztésére. Egyes államosítási jogszabályokban az állam közjogi kötelezettséget vállalt a kártalanításra. E kötelezettség-vállalást az Alkotmánybíróság véleménye szerint a törvényhozás szabadon meg is újíthatja. Ezért az említett kötelezettségvállalást az Alkotmánybíróság jelen határozata épp úgy nem érinti, mint a most megsemmisített jogszabályokon alapuló eddigi állami tulajdonba vételeket. Az ettől eltérő értelmezés ugyanis oda vezetne, hogy három jogfosztó rendelkezésekből eredő tulajdonelvonás hatályban maradna, ugyanakkor az állam kártalanítási kötelezettsége elenyészne. Az Alkotmánybíróság a maguk egészében semmisíti meg az államosítási jogszabályokat, ideértve a kártalanításra utaló rendelkezéseket is. Az utóbbiak megsemmisítésének oka: ha ugyanis a jövőben a megsemmisített jogszabályok alapján nem kerülhet sor további államosításokra, indokolatlan lenne a kártalanításra utaló szabályok hatályban tartása.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza - az indítványok azon részére is utalva, amelyek az államosításoknak a korábbi Alkotmánnyal való ütközésére is hivatkoznak -, hogy az ügy elbírálása során a reá vonatkozó 1989. évi XXXII, törvény (ABtv.) szerint járt el. Döntésében az állami tulajdon- bavételről szóló hatályos jogszabályoknak a hatályos Alkotmánnyal való viszonyát vizsgálta. Nem foglalkozott azokkal az eleve törvénysértő egyedi államigazgatási határozatokkal, amelyek túlmentek az akkori jogszabályi

35