Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... joga, hogy kivételesen és a köz érdekében, törvényben szabályozott esetben és módon, de csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett tulajdont elvonjon. Az elvonást elrendelő egyedi vagy törvényi aktus akkor ütközik az Alkotmányba, ha e feltételek bármelyike hiányzik. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az állami tulajdonbavételt elrendelő jogszabályok mindegyikéből hiányoznak az Alkotmány által előírt feltételek. Nem lehet ugyanis közérdeknek tekinteni - és kivételként sem megengedni - olyan állami tulajdonszerzést, a tulajdonosok jogának korlátozását, elvételét, amely emberek, társadalmi csoportok megbélyegzésén, bármiféle diszkriminációján alapszik. Nem lehet szó kivételről sem akkor, amikor az állam hatalmi pozícióból, ex lege, a magántulajdon túlnyomó részének felszámolásáról rendelkezik. A magántulajdon csaknem teljes felszámolása ma nem tekinthető közérdekűnek. Az Alkotmánybíróság megállapította tehát, hogy a rendelkező részben felsorolt, a jelenleg is hatályos jogszabályok az Alkotmány 13. és 70/A §-ába ütköznek, minthogy e szabályok nem kivételként és a közérdeket szolgáló módon, ugyanakkor a diszkrimináció tilalmát megsértve teszik lehetővé házak, gyógyszertárak, üzemek, vállalatok, gyárak, értékpapírok, üzletek stb. és azokhoz kapcsolódó ingóságok és jogok állami tulajdonba vételét. Ezért az Alkotmánybíróság elrendelte megsemmisítésüket. Mivel az egyes házingatlanoknak az állami tulajdonba vétel alóli mentesítését szabályozó jogszabályok szorosan kapcsolódnak a megsemmisített jogszabályokhoz, az előbbiek megsemmisítése már pusztán a tárgyi ösz- szefüggés miatt is indokolt. Ám az Alkotmánybíróság megítélése szerint a mentesítésről szóló jogszabályok megsemmisítése ezen túlmenően azért is indokolt, mivel e jogszabályok is tartalmaznak az Alkotmány 70/A § (1) bekezdésébe ütköző diszkriminatív rendelkezéseket, továbbá sértik az állampolgároknak az Alkotmány 50. § (2) bekezdésében, illetőleg 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslati jogát. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kártalanítás mértékére és módjára vonatkozó törvény, illetve más jogszabály nem került megalkotásra, holott e kérdések rendezését maguk az állami tulajdonbavételről rendelkező jogszabályok helyezték kilátásba, és utalták külön jogszabályi útra. A mindenkori Magyar Parlament, illetve Kormány, valamint a közforgalmú gyógyszertárak ügyében a népjóléti miniszter mindeddig nem 34
