Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... Nem volt alaptalan tehát a FIDESZ képviselőjének a kárpótlási törvény vitájában elmondott érvelése, amely szerint az 1945-ös fölosztás nem tekinthető törvényes kiindulási alapnak. Igaz ez akkor is, ha a tudjuk: a földreform lehetett volna a magyar mezőgazdaság modernizálásának a kezdete és a magyar parasztság felemelkedéséhez vezető út. De nem lett sem egyik, sem másik. Miután befejeződött a nagy- és középbirtokos osztály tulajdonától való megfosztása, a hatalomra kerülő kommunista diktatúra - mint arról később megemlékezünk - hadjáratot indított a parasztság földtől való megfosztása érdekében. Tovább az államosítás útján A kommunista párt politikája és akarata érvényesült a továbbiakban az ipari és szolgáltatási szférában működő magántulajdon megszüntetése és állami tulajdonba vétele tekintetében is. Mindez messze meghaladta azokat az elveket, amelyeket az 1945-ös választásokon győztes Kisgazdapárt - elvileg a kormányzópárt - vallott és elfogadhatónak talált. Az államosítás kibomló folyamata messze meghaladta a nyugat-európai államosításokat, és különbözött ez utóbbiaktól abban is, hogy míg a polgári demokráciákban az államosított vagyont minden esetben ellenérték fejében sajátították ki, addig Magyarországon - hasonlóan a Szovjet megszállási övezetbe került országokhoz - ellentételezés nélkül történt. Az 1946. évi XIII. te. - 1946. június 26-án - a szénbányák államosításáról rendelkezett. Nem sokkal ezután 1946. december 1-jén állami tulajdonba vették a Ri- mamurány-Salgótarján Vasmű Rt., a Ganz-gyárak, Weiss Manfréd Acél- és Fémművek Rt., a Győri Vagon- és Gépgyár tulajdonjogát, ideértve e vállalatok érdekeltségi körébe tartozó valamennyi céget. E nagyléptékű államosítás nemcsak jelentős anyagi javakat érintett, hanem egyben azt is jelentette, hogy a magyarországi munkásság 43%-a ezt követően közvetlenül állami tulajdonú munkaadónál dolgozott (minden hathatós érdekvédelem nélkül). 1947. szeptember 29-én államosították a magyarországi magánbankokat, valamint e bankok által ellenőrzött cégeket. Az államosítás e lépésének tudható be, hogy Magyarországon megszűnt a kétszintű bankrendszer. A Magyar Nemzeti Bank ezt követően kvázikereskedelmi bankként működött, 26
