Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
I. fejezet
I. fejezet majd nem sokkal később létrehozták a lakosság bankjának szánt Országos Takarékpénztárt (OTP). A bankok államosítását követően a régi kereskedelmi bankokat vagy egyszerűen megszüntették, vagy egy-egy speciális feladat ellátására alakították át, ahogy a Magyar Általános Hitelbank vagy a Beruházási Bank esetében történt. 1947. június 11-én állította fel a kormány az Országos Tervhivatalt, amely egyrészt előrevetítette a gazdaság további szektorainak állami tulajdonba vételét, másrészt azt a gazdaságpolitikai irányt, hogy az ország gazdasági élete a jövőben nem piacgazdasági alapon, hanem az ún. tervutasításos gazdaság nyomvonalán fog haladni. Az Országos Tervhivatal első elnöke a szocialista Vajda Imre volt, és főtitkára a kommunista Béréi Andor. 1949-től Vas Zoltán került a tervhivatal élére, majd 1949-ben Népgazdasági Tanács elnevezéssel a Gerő Ernő által vezetett és afféle csúcsminisztériumként működött a gazdaságirányítás adminisztrációja. 1947. november 28-án állami kézbe került a bauxit- és alumínium-ipar. Szigorúan titkos keretek között készítették elő a 100 főnél nagyobb gyárak államosítását, amelyet 1948. március 25-én rendeleti úton hirdettek ki, és csak utólag hozott róla törvényt az Országgyűlés az 1948. évi XXV. te. formájában. Ezzel a lépéssel 594 vállalat mintegy 160 000 dolgozóját vonták az állam felügyelete alá. Ezzel a lépéssel a bánya- és nehézipar 90%-a, míg a könnyűipar 75%-a állami tulajdonba került. Az 1949 decemberében meghozott újabb államosítási jogszabályok megszüntették a magántulajdont a 10 főt meghaladó vállalatoknál, valamint a külföldi tulajdonú cégeknél. Ezzel a rendelkezéssel 1400 ipari, 400 építőipari vállalat, 600 nyomda, 220 közlekedési és 80 vendéglátással foglalkozó cég ment át kártalanítás nélkül az állam tulajdonába. Tény, hogy ezeknek a kisebb vállalkozásoknak az államosítása esetén kártalanítást helyeztek kilátásba, azonban erre sohasem került sor. Néhány külföldi tulajdonú cég esetében az államhatalom a koncepciós perek alkalmazásától sem riadt vissza,4 ezekben a perekben végrehajtottak halálos ítéleteket is.5 4 így a MORT-per, Standard Villamosipari Rt., Ferrotechnika-per stb. Pl. Geiger Imre vezérigazgató és Radó Zoltán főmérnök esetében. 5 27
