Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)

I. fejezet

I. fejezet

A szociáldemokrata párt 1930 óta rendelkezett földreformprogrammal. Elképzeléseik szerint az 500 kát. hold feletti birtokokat sajátítanák ki, és osztanák fel mezőgazdasági munkások és cselédek között részben tulajdonként, részben örökbérletben. A hitbizományi birtokokat kártalanítás nélkül, az e kategóriába nem tartozókat pedig kártalanítás mellett vették volna igénybe.

A kommunisták és a Nemzeti Parasztpárt lényegében a kihirdetett földreformrendeletben foglaltak szerint képzelte a földkérdés megoldását.

A földreformról semmilyen szinten nem folyt és nem is folyhatott politikai vita, miután Vorosilov követelésére a kommunista földprogramot magába foglaló 600/1945. ME rendeletet ki kellett hirdetni.

A földreformtörvény végrehajtását a megalakuló földosztó bizottságok - az országban kb. 3200 ilyen bizottság alakult - gyakran a törvényben meghatározott kereteket semmibe véve - 3,2 millió kát. hold földet osztottak ki 642 000 jogosult között. A földalapba egyébként összesen 5,6 millió kát. hold - a magyar termőföld 35%-a - került. A ki nem osztott 2,4 millió kát. hold állami gazdaságok tulajdona lett, illetve kommunális kezelésbe került. A nagybirtokok eszközállománya - 160 000 kisebb mezőgazdasági eszköz és 250 000 kis gép - az új birtokosok tulajdonába került, míg a nagyobb gépállomány (traktorok, cséplőgépek, malmok stb.) elvileg az új birtokosok közös használatába kerültek.

Az igaerő elégtelensége és az országra zúduló hiperinfláció, valamint az 1946 augusztusában bevezetett forint alapján létrehozott mesterséges mező- gazdasági árképzés Magyarország mezőgazdaságát katasztrofális helyzetbe sodorta.

Jogilag a földreform törvény kártalanításra vonatkozó Ígérvényei is zátonyra futottak.

Az 1946. évi IX. te., valamint az 1947. évi V. te. a kártérítési igények érvényesítését felfüggesztette, majd az 1949. évi XXIV. tv. a földreformot befejezettnek nyilvánította anélkül, hogy a kisajátítást elszenvedő tulajdonosok egyetlen fillér ellenértéket kaptak volna.

Rákosi Mátyás a Moszkvában tartózkodó Dimitrovnak írt beszámoló levelei egyikében a földreform megvalósítását nagy kommunista sikertörténetként írta le.

Ez önmagában tanúsítja, hogy áthágtak minden - a tulajdon szabályaira vonatkozó - polgári szabályt, de mondhatjuk úgy is, hogy a világ civilizált országaiban általánosan elismert jogelvet is.

25