Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet foglal állást, de itt is megjegyzi, hogy az anyagi jóvátétel különböző formáiban részesülők közötti különbségek alkotmányosságáról véleményt formálni csak a konkrét szabályozás ismeretében, a folyamat lezárása után lehet. Elvileg alkotmányellenes lehet, ha egy részszabály később ki nem egyenlíthető megkülönböztetést vezet be - pl. fedezeti alapot pótolhatatlanul elvon. A jelen törvényben az Alkotmánybíróság ilyen veszélyt nem látott. Ugyanez vonatkozik azokra a tulajdonosokra is, akik nem esnek a törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott körbe. 1.5. A fentiek alapján nem alkotmányellenes az, hogy a törvény nem rendelkezik a nem tulajdonukban, hanem egyébként vagyoni kárt vagy anyagi kihatású sérelmet szenvedettek kárpótlásáról. 2. Ha a kárpótlásra jogosult meghalt, a kárpótlásra a törvény szerint leszár- mazója, ennek hiányában házastársa tarthat igényt olyan szabályok szerint, amelyek a törvényes öröklés rendjétől eltérnek [2. § (2), (3) és (4) bekezdés], 2.1. A törvény azokra az igényekre vonatkozik, amelyeket maga alapoz meg. Mint az Alkotmánybíróság fent rámutatott, a nováció kizárja a régi jogcímekre való hivatkozást. Mivel a törvénnyel érintett kártalanítási kötelezettségekkel kapcsolatban a nováció alkotmányosan megengedett, az örökléshez való jogot sem sérti. Ezért nem kell vizsgálni azt, hogy a már a kárpótlási törvény előtt is kártalanításra vagy kártérítésre jogosultak közül kiknek volt olyan követelése, amely a polgári jog szabályai szerint vagyona részét képezte, s így örökölhető volt. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az állam jogszabályban előírt kártérítési kötelezettsége legtöbbször nem alapozott meg alanyi jogot a kártalanítás követelésére, mert a kártalanítás módjának és mértékének szabályozása elmaradt. 2.2. A törvény szerint kárpótlásra jogosult hozzátartozók nem öröklik a kárpótlásra való igényt, hanem azt a törvénynél fogva szerzik meg. Az örökléshez való alkotmányos jog (Alkotmány 14. §) és a kárpótlási törvény 2. §-a között tehát nincs releváns összefüggés. A törvényes öröklésnek a Polgári Törvénykönyv szerinti szabályaitól való eltérést tartalmilag ezért, formailag pedig azért nem vizsgálja az Alkotmánybíróság, mert törvények közötti ösz- szeütközés nem tartozik hatáskörébe. 103
