Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)

II. fejezet

Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás...

3. Nem alkotmányellenes tehát a törvény 2. § (2), (3) és (4) bekezdése, amely a meghalt jogosult leszármazóinak és házastársának kárpótlási igényét szabályozza.

C) „A kárpótlás nagyságának és módjának törvényben történt szabályozása, a törvényben alkalmazott különböző megkülönböztetések részben a sérelmet szenvedett tulajdon tárgyai között, részben a tulajdon mértéke szempontjából (3-4. §, 13. §, 2. számú melléklet), megfelelnek-e az alkotmányosság alapelveinek.”

1. A törvényhozó a kár és a kárpótlás mértéke meghatározása tekintetében nagy szabadsággal rendelkezik, mivel a juttatás új, egységes jogalapját a méltányosság figyelembevételével maga teremti meg. A kár és a kárpótlás kiszámításának módszere - a kár mértékének átalányértéken való számítása, a kárpótlás mértékének sávos degressziója, valamint a kárpótlás felső határának meghatározása - önmagában nem alkotmányellenes.

2. A kár mértéke kiszámításánál a törvény más-más átalányértéket rendel figyelembe venni az ingatlanokra (lakás, üzlet, műhely és üres belterületi telek), a vállalatokra, illetve a termőföldre. Az átalányértéket a törvény a lakás és más ingatlan esetén négyzetméterenként (és az ingatlan fekvése szerint osztályokba sorolva), vállalatoknál az állandó alkalmazottak száma szerint határozza meg, termőföld esetében pedig a föld kataszteri tiszta jövedelme (AK érték) a mértékegység. Ezek a törvény 3. §-ában, a 2. számú mellékletben és a 13. §-ban meghatározott szabályok ésszerű megkülönböztetéseket tartalmaznak, amelyek figyelembe veszik a kárpótlás technikai lebonyolításának egyszerűsítését, másrészt a vagyontárgyak jellegében levő különbségeket.

3. A kárpótlás mértékének megállapításában a törvény két szempontból különbséget tesz aszerint, hogy a jogosult termőföldet igényel-e kárpótlásként, vagy csupán kárpótlási jegy kiállítását kéri. Az egyik szempont a kárpótlás mértékének degresszivitása, a másik a kárpótlásnak föld esetében AK értékben, a többi kárnál forintértékben történő kiadása.

3.1. Az általános szabályok szerint a kárpótlás mértéke 200 000 Ft kárig 100%, ha viszont a kárpótlási kérelem alapjául termőföld szolgál, és a

104