Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás... meghatározni. Gyakorlatilag mindenkire érvényes lehet, aki a múlt rendszerben Magyarországon élt, hogy noha tulajdonát nem vonták el, „anyagi kihatású sérelem” érte. Tekintettel a kárpótlásra fordítható fedezet korlátozottságára és az ország gazdasági helyzetére, nem önkényes az, hogy az anyagi kihatású sérelmek orvoslására általános jelleggel most nem került sor. Ugyancsak nem önkényes annak a csoportnak a kiválasztása, amelyet a törvény kárpótlásban részesít. Az Alkotmánybíróság fent rámutatott arra, hogy a törvénnyel érintett volt tulajdonosok jelentős részével szemben az államnak jogi kötelessége volt a kártalanításra. E kötelességek teljesítését a rendszerváltás után nem lehet tovább sem hallgatólagosan mellőzni, sem esetleges felfüggesztésük és végrehajthatatlanságuk fölött alkotmányossági vizsgálat nélkül átsiklani. Az államosítások és földelvonások károsult tulajdonosainak kártalanítását tehát rendezni kellett, ennek elmaradása sértené a tulajdon védelmét és a jogállamiság elvét. Ezt a kárrendezést a törvény- hozás a kötelezettségek megújításával alkotmányosan megoldhatja. Ésszerű, hogy az új jogcímen történő kárpótlásba bevonja a törvény azt a tulajdonosi csoportot is, amelynek földtulajdona a kötelező megváltással került termelőszövetkezeti tulajdonba. A kárpótolt tulajdonosok csoportképző ismérve az, hogy tulajdonukat a magántulajdonnak társadalmi tulajdonba vétele során, jogszabály erejénél vagy jogellenes végrehajtásánál fogva vesztették el. A volt tulajdonos szempontjából mindegy volt az elvonás jogi eszköze és az új tulajdonos kiléte is (a föld egy része később állami tulajdonból került szövetkezeti tulajdonba). A volt tulajdonosok köre tehát nem önkényesen kialakított csoport, s az eredetileg kártérítésre jogosultak körének kiegészítése a fenti ismérvek alapján szintén ésszerű volt. 1.3. A törvény céljának kettőssége is ésszerűvé teszi a kárpótoltak körének a tulajdonosokra korlátozását. A „tulajdonviszonyok rendezése” első lépéseként, azaz a társadalmi tulajdonnak magántulajdonná, önkormányzati tulajdonná stb. átalakítása előtt a társadalmi tulajdon egykori létrehozásából még esedékes kötelezettségek rendezése nem önkényes. így az ezzel közvetlenül érintett tulajdonosok csoportjának megkülönböztetése más, közvetetten érintettekkel szemben nem alkotmányellenes. 1.4. A törvény személyi hatálya alkotmányosságának megítélése nem választható el az időbeli hatálytól. Erről az Alkotmánybíróság a d) pont alatt 102
