Kahler Frigyes: Az anyagi kárpótlás és a rendszerváltás, avagy társadalmi várakozás és valóság a vagyoni kárpótlás területén (forrásgyűjteménnyel) - RETÖRKI könyvek 21. (Lakitelek, 2017)
II. fejezet
II. fejezet ellentétben az Alkotmány 70/A §-ában foglalt jogegyenlőség alkotmányos alapjogával. Ezen belül különösen az anyagi kihatású, nem vagyoni kárt szenvedettek kihagyása alkotmányos-e, valamint a törvényes öröklés Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályaitól - a kárpótlásra való jogosultság szempontjából - történt eltérés nem ütközik-e az Alkotmány 14. §-ával.” 1.1. A jelen vizsgálat előzményét képező, az 1. ABh-val lezárt ügyben a Kormány teljes kártalanítási és reprivatizációs koncepciója az Alkotmánybíróság elé került. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában tekintetbe vette, hogy a tervezett kártalanítás alapja nemcsak az elvett tulajdon, hanem az elszenvedett sérelmek is általában. Időközben az Országgyűlés 19/1989. (XI. 1.) és 20/1989. (XI. 1.) OGY határozataival felhatalmazást adott a törvénysértő elítélések, internálások és kitelepítések áldozatainak kártalanítására, illetve az internált és kitelepített személyek sérelmeinek orvoslására. E határozatok végrehajtásáról a Kormány több rendeletben intézkedett. Megállapítható tehát, hogy a jelen kárpótlási törvény a politikai jóvátételt szolgáló s ezen belül az anyagi orvoslást is nyújtó intézkedések folyamatába illeszkedik. Az alkotmányossági aggály a tekintetben merült fel, hogy nem jelent-e alkotmányellenes hátrányos megkülönböztetést az, hogy a törvény csak a tulajdonukban kárt szenvedetteket kárpótolja, miközben kihagyja „az anyagi kihatású, nem vagyoni kárt szenvedetteket”. Ez utóbbi körről a törvény általános indokolása, mint a tulajdonnal nem rendelkező, de a mai életviszonyokra is kiható anyagi sérelmet szenvedett személyekről szól, s megállapítja, hogy sérelmeik orvoslására még részlegesen sincs mód. Jogi kötelezettsége nincs az államnak arra, hogy a múlt rendszerben bármilyen sérelmet szenvedetteket vagy akár csak az anyagi kihatású sérelmet szenvedetteket csupán a hátrányok ténye miatt bármilyen elégtételben s különösen anyagi juttatásban részesítse. Tekintettel arra, hogy különféle elégtételi intézkedések indultak meg, a kedvezményezettek körét és a juttatások mértékét tekintve is elvileg fennáll a tiltott megkülönböztetés lehetősége. Mivel nem eleve jogosultakról van szó, csupán önkényes megkülönböztetésük alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróságnak most abban kell döntenie, hogy van-e ésszerű indoka annak, hogy a jóvátételi folyamatban a vizsgált törvény a tulajdonukat elvesztettekre korlátozódik. 1.2. Sem azoknak a körét, akiket az indítvány szerint a kárpótlási törvény hátrányos helyzetbe hoz, sem sérelmeik természetét és mértékét nem lehet 101