Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
5. Fejlesztéspolitika és ellentmondásai az LKM-ben
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... pénzintézetek, amelyek közreműködésével a hazai ipari vállalatok túlnyomó részéből - fondorlatosáé legtöbbször törvényesített eszközökkel - kiszivaty- tyúzták az életerőt. Ennek következtében a hazai nemzetgazdaság elvesztette korábbi, fejlődésnek indult szerény versenyképességét is. A makrogazdaságra fordított (egyébként eredménytelen) görcsös igyekezet a mikrogazdaság helyzetéről teljesen elterelte a kormányzás figyelmét. Ennek egyik kiemelkedően elrettentő példája lett az LKM tragikus története, teljes pusztulása. Úgy gondolom, érthetőbbé teszi a magyar gazdaság akkori irányítóinak érdeklődési körét és színvonalát a következő idézet is, amely Németh Miklós emlékiratából való. Nyilván eljött az idő és az új, akkori beosztásában érdekében is állt, hogy a legfelső vezetés, a parlament és a lakosság előtt addig személyes közreműködésével eltitkolt valóságos gazdasági állapotokról színt valljanak. Az 1989-es esztendő költségvetési terve előkészítéséről - néhány nappal a miniszterelnökké történő megválasztása utáni időről - a következő történetet írja le: „A három változatos elképzelést kezdetben még Villányi pénzügyminiszter sem ismerte. Ezzel én őt nem is zavartam, hanem államtitkárát, Nasz- vadi Györgyöt kértem fel, hogy egy hétvégén velem együtt, nálam, otthon közösen szerkesszük meg a költségvetési tervezetet. A konyhában dolgoztunk, a konyhaasztalra, a földre terítettük ki a táblázatokat és számításokat. Naszvadi viszont azokhoz a kevesekhez tartozott, akik valóban értették a költségvetés készítésének technikáját. Vele csináltam tehát egy hétvége alatt költségvetést, amihez normális körülmények között három-négyhónapos kemény munka kell.” Ennek az - 1980-as esztendőkre jellemző - irányítási színvonalnak a következményeibe roppant bele a gazdaság, tűntek el jól prosperáló iparágak, semmisültek meg hazai árutermelő vállalatok, és vált szinte kilátástalanná az ország helyzete. Németh Miklóssal egyébként mindössze egyszer találkoztam személyesen munkám során. Még mint az MSZMP KB. új gazdaságpolitikai titkára, Nagy Sándorral, a Szakszervezeti Szövetség főtitkárával együtt 1987 októberében ellátogatott az LKM-be. Fontosnak reméltem a találkozásunkat, alaposan felkészültem fogadásukra. Előzetesen külön írásbeli összefoglaló tájékoztatást készítettem és küldtem el számukra. Élőszóban is jeleztem a két vezető politikusnak, hogy „Teljessé vált az ország pénzügyi kormányzatával szembeni vállalatvezetői bizalmatlanság és fokozódik a párt politikája iránti hitelvesztés. Az LKM-nél is tapasztalt komoly megszorítások, a pénzügyi 74
