Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
4. A Lenin Kohászati Művek története
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... a pénzügyi szemléletet egyoldalúan előtérbe helyező kormányzati vezetés és a vállalatok vezetői között gyengült, a tornyosuló bajok láttán a kölcsönös kritika erősödött. Ezekben az években az „előremenekülés” jó és kevésbe jó változatai láttak napvilágot, végül az LKM vezetése - a hazai felvevőpiac összeomlását és a nemzetközi átalakulást mérlegelve - javaslatot dolgozott ki a magyar vaskohászat radikális szerkezet-átalakítására, ezt szolgálta a térség vaskohászati vállalatainak egy trösztbe való integrálása. Rendszerváltás az LKM-ben A borsodi térségben 1989 január 1-vel a kohászati vállalatok, így a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Borsodi Ércelőkészítő Mű szerkezetátalakítási feladatai végrehajtásának elősegítésére az Ipari Minisztérium megalakította a Borsodi Vaskohászati Trösztöt, Miskolc székhellyel. A tröszt vezérigazgatójának Tóth Lajost nevezték ki. A Tröszt célul tűzte ki az akkor gyártott 1,9 millió tonna acélgyártásnak radikális, mintegy 0,7 millió tonnával való csökkentését és a szerkezetátalakítási ciklus ideje alatt mintegy 8000-10000 fő létszámcsökkenés végrehajtását. Az új irányító, egyébként csak korlátozott jogosítványokkal rendelkező szervezet működési költségeit a tagvállalatok finanszírozták, akiknek több vezetője, megalakulástól kezdve végig ellenérzésekkel viseltettek iránta. A Tröszt léte tehát állandóan vita téma volt, s végül az Ipari Miniszter 1989 novemberében javaslatot készített a Minisztertanácsnak a Tröszt megszüntetésére, amire 1989. december 31-ikével sor is került. Ez azt eredményezte, hogy az erők koncentrálása, a szakmai struktúraváltás helyébe a cégek gyors privatizálását segítő és ezzel a remélt „piacgazdaságot” mielőbb megteremtő kormányzati koncepció lépett életbe. 1989-ben a cég élére került új vezetés vállalat-átalakítási tervei értelmében alapvető szervezeti és szerkezeti módosítás történt: a gyár nagyobb egységei előbb leányvállalattá, majd önálló gazdasági társaságokká alakultak, egyúttal a Lenin Kohászati Művek nevet a Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága (DIMAG Rt.) név váltotta fel. A cégből önállósult előbb a Hámor Rt., a Csavar- és Húzottáru Rt., majd később újabb társaságok is létrejöttek, az LKM összesen mintegy 40 egységre bomlott. 50
