Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
II. melléklet: Ahogy az érintettek látták
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... Drótos László, az LKM utolsó 1982-88 között hivatalban volt vezérigazgatója szerint a legutóbbi magyar politikai rendszerváltást megalapozó gazdasági folyamatok - a nemzetközi erőviszonyok ismert módosulásán túl - egy idővonalon a hazai döntést hozók társadalmi helyzetével, szakmai felkészültségével is jellemezhetők. A változás csirái még a szocialista társadalmi berendezkedés, az állami tulajdon talajáról, az 1960-as évekből indultak el. Majd az 1970- es évektől máig, a szocialista gazdasági mechanizmusok, reform-intézkedések sokaságán keresztül 1989- ben a politikai rendszer megdöntéséhez, a magántulajdonon alapuló, szabad piacgazdasághoz, a kapitalista társadalmi rendszer restaurációjához vezettek. E folyamat különböző szakaszaiban a meghatározó kezdeményezők és végrehajtók változtak. Először a technokrata beállítottságú műszaki értelmiség, majd az új közgazdász értelmiség és ezek együtt: a reform-szocialisták voltak a reformok kezdeményezői és előrevivői. Őket követték a nyugati liberális gazdaságpolitikai eszméket valló, döntően elméleti közgazdászok, és végül a humán beállítottságú fiatal értelmiség, elsősorban a jogász diplomások befolyása vált meghatározóvá. Drótos szerint, visszatekintve a generációja által megélt történelmi kudarcokra, az immár negyedik hatalmas nemzeti veszteségre (első világháború, Trianon, második világháború és az 1989-es rendszerváltás), fő okozóként (a kedvezőtlen nemzetközi körülmények mellett) a saját vezetést kell megnevezni, vagyis a mindenkori vezető elit felelőssége, alkalmatlansága vethető fel. A „gazdaságpolitikai rendszerváltás” első elemeivel, a gazdaság modernizálásának közgazdasági, irányítási szükségleteként megjelenő „új mechanizmussal” - Nyers Rezsőék megjelenése, kutatóintézetek munkájának beindulása, ezeket támogató párthatározatok - kapcsolatban elmondta, hogy a technokrata szemléletű műszaki értelmiség egy része és az új közgazdasági kutatók egymást segítve dolgoztak. Az LKM vezetése ebbe a kísérletező munkába aktívan bekapcsolódott. A „Fordulat és reform” című tanulmány előkészítésében Drótos személyesen is részt vett. Időközben azonban hazakerültek a nyugati országokban ösztöndíjjal tanult fiatal közgazdászok is, akik az ott látottakat, tanultakat - kellő hazai gazdasági ismeretek nélkül - változatlan formában Drótos László 80 éves, okleveles kohómérnök, 30 éven keresztül, nyugdíjazásáig, a volt LKM alkalmazottja és az 1982-1988- as években utolsó vezérigazgatója 132
