Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)

I. melléklet: Vezetői portrék

A rendszerváltás hatása a magyar iparra... de csak a mértékének csökkentésére volt képes. Az 1981-es gazdasá­gi évet - története során első alkalommal - jelentős veszteséggel zár­ta a vállalat (hasonlóan több magyar, korábban jól prosperáló nagy­üzemhez). • Szeppelfeld Sándor ötlete alapján, a termelés gazdaságosságának, a vállalati nyereség fokozásának reményében diverzifikálták a ter­melést. Új, egyedi gépgyártási profilt alakítottak ki, számítva az ez irányú piaci keresletre. Ez azonban a hazai gazdasági fejlődés meg­torpanása miatt nem következhetett be. Végül is a nagyarányú átszer­vezés nem nyereséggel, hanem veszteségtöbblettel járt. • Szeppelfeld Sándor intézkedésére rekonstruálták a teljesen romos, 1812-ben épített újmassai őskohót, az ország 1. sz. ipari műemlékét. Figyelmet fordított az ipari örökség védelmére és hasznosítására. Szeppelfeld Sándor teljes egyéniségét és mindinkább feszült belső ví­vódását akkor lehetett megismerni, amikor 1981-ben egy távol-keleti szak­mai útról hazatérve annak tapasztalatait, a benne kialakult érzéseket akarta megosztani munkatársaival. Ez néhány hónappal az után történt, hogy Ká­dár János ellátogatott a gyárba, hogy személyesen tájékozódjon a város és a gyár helyzetéről. A távol-keleti út benyomásai alapján mélységes aggódással ismertette vízióit az elkerülhetetlen sötét jövőről. Elmondta, hogy itt a szo­cialista politikai berendezkedés összeomlik, a nyugati gyarmatosító gazda­ságpolitika, a hazai szálláscsinálóik közreműködésével átveszi a hatalmat. A nemzet közös vagyonát elherdálják, a lakosság nagy része rabszolgasorsba süllyed, munkanélküliként elmenekül lakóhelyéről. A reálgazdaság irányítá­sára és vezetésére nem az adott szakmai terület legjobb ismerőire, elkötelezett gyakorlott jó vezetőkre, hanem spekuláns, úgynevezett „üzletemberekre”, pénzgurukra, a befektetőkre, a jogászok, a jurátusok hadára lesz szükség. A vállalat konkrét problémái kapcsán elmondta, hogy megszaporodtak a rosszindulatú minisztériumi, pénzügyi vizsgálatok az utóbbi időben. Ezek is - szerinte - alátámasztják a romló közérzetét. Néhány hónap után, 1982. április 5-én öngyilkos lett, a lelki terheit, a vezetői felelőssége súlyát tovább nem bírva, munkásőri pisztolyával, vendégházi munkaszobájában fejbe lőtte magát (51 éves volt). Búcsúlevele, meglehetősen összefüggéstelenül, nehe­zen kibetűzhető kézírással, arról szólt, amiről néhány hónappal korábban a távol-keleti út tapasztalatai alapján beszélt munkatársainak. 116

Next

/
Thumbnails
Contents