Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
7. Társadalmi hatások
A rendszerváltás hatása a magyar iparra... A tüntetés és a tiltakozások azonban nem segítettek, a gyár lassan, végig kínlódva elpusztult és vele együtt sok minden érték, amelyre e térség korábban joggal büszke lehetett. Az itteni lakosság jogos csalódottsága a rendszerváltás következményeiben abban is kifejeződött, hogy több cikluson át - szemben az országos tendenciákkal - szocialista városvezetést választottak. Csak amikor a baloldalinak mondott városvezetés sem vált be, az elbizonytalanodott szavazók akkor fordultak erőteljesebben a jobboldali pártok felé. Máig erős azonban a szocialista rendszer és a kohászati szakma iránti lakossági nosztalgia. Nem csak a lakosság, de a műszaki kultúra is hatalmas veszteséget szenvedett. A rendszerváltás „a múltat végképp eltöröljük” programja keretében évszázados szakmai kultúrák semmisültek meg. A 250 éves múltra visszatekintő gyáróriás az ipari kultúra korszerű alapanyagbázisát adta működése utolsó percéig. Termelőeszközei és technológiája túlnyomó részt a nemzetközi élvonalba tartoztak, amelyeket kiváló felkészültségű szakemberek, mérnökök működtettek. A gyár a hazai feldolgozóipar teljes ellátásának biztosítása mellett mintegy 60 országba exportált az LKM termékeiből. Termékei közé tartoztak például olyan hengerelt, húzott, hántolt vagy csiszolt rúdáruk, kovácsolt acéltermékek, acél- és vasöntvények, amelyeket közúti és vasúti járművek, hajók és a legkülönbözőbb gépek, gépelemek és berendezések, haditechnikai eszközök előállítására használtak fel. Nem csak a nehézipar szűnt meg azonban Miskolcon. A város és a régió gazdaságának nehézipari túlsúlya enyhítésére az 1970-es években létrehozott könnyűipari (korszerű pamutfonó gyár, több szövetkezet), élelmiszer- ipari (korszerű, nagy kapacitású húskombinát, tejüzem, csokoládégyár stb.) és építőipari nagyüzemek, mint „a múlt örökségei”, mind-mind az enyészeté váltak, vagy külföldi tulajdonba kerültek. Az összeomlásban szerepet játszott az új politikai vezetőknek a múltat, és különösen a „szocialista” ipart lenéző hozzáállása. Kuncze Gábor, a kor egyik vezető politikusa például lenéző sajátos humorral jelentette ki egy TV műsorban, hogy „a magyar ipar a rendszerváltás előtt mindössze nagy és kisméretű női melltartókat volt képes gyártani”. A közmorálra romboló hatású volt az a korrupció is, ami a rendszerváltást kísérte, és ami a Lenin Kohászati Művek környezetében is az átalakulás során végig jelen volt. Volt például az LKM-ben egy dolgozó targoncavezető beosztásban. Később tehergépkocsi-sofőr lett. A privatizálás kezdetén 100
