Lóránt Károly (szerk.): Az acélváros végnapjai. Hogyan semmisült meg húszezer ember munkahelye a Lenin Kohászati Művekben - RETÖRKI könyvek 20. (Lakitelek, 2017)
7. Társadalmi hatások
7. Társadalmi hatások vashulladékot szállított a gyárba oly módon, hogy a plató kétharmadán nedves sóder volt, amelyet felül egyharmad részben vashulladék takart. Ebből a „sikeres vállalkozásból” keletkezett tőkéjével és a különböző, akkoriban könnyen szerezhető banki támogatásokkal bekapcsolódott a gyár, majd egyéb állami tulajdon magánosításába. Ma az illető Miskolc leggazdagabb polgára, autószalonok és egyéb nagy értékű ingatlanok tulajdonosa. Miskolc-Tapolcán egy teljes háztömböt vásárolt, amelynek négy utcával határolt telkére hatalmas kastélyt építtetett magának. Gáláns, megbecsült üzletember lett belőle. Befolyásos támogatóit drága külföldi utak finanszírozásával és egyéb formában is rendszeresen megjutalmazza. A rendszerváltás kezdetének a szinte „szabad rablással” felérő időszakában a résztvevők egymással szemben sem voltak kíméletesek. Az LKM egyik jelentős, német befektető által kivásárolt üzemének - korábbi, de az új tulajdonos által is megtartott - vezetője ismerős vállalkozóknak pénzt tudott kölcsönözni, megfelelő kamat fejében. Ez akkor még nem volt tiltott tevékenység, a német vállalkozásnál pedig jól jött az így beszedhető, a termelésnél magasabb jövedelem. Az egyik nagy debreceni vállalat vezérigazgatója is többször igénybe vette ezt a szolgáltatást és rendszeresen törlesztette tartozását. Az utolsó 100 millió forintos kölcsönnél azonban elakadt a visszafizetés. A pénz visszaszerzésére irányuló erőfeszítések közepette feltárult a debreceni újdonsült alvilág egy része, a csaló vállalkozó, a korrupt felszámoló, a rokoni alapon közreműködő ügyészségi vezető, a vagyon külföldre menekítésének gyakorlata. E téren már akkor félelmetes hálózat, összefonódás alakult ki. Súlyosbította Miskolc problémáit, hogy a rendszerváltás során elsősorban a cigányok veszítették el munkahelyeiket, mert azok az iparágak (építőipar, nehézipar) termelése esett vissza a legjobban, ahol nagyszámú romát foglalkoztattak. A privatizált vállalatoknál is a legkevesebb szakértelmet igénylő feladatokat végző, többnyire segédmunkásként foglalkoztatott cigányok váltak először fölöslegessé. Rövid időn belül a cigány családok jelentős része az évtizedekkel korábbi szintre süllyedt vissza, mert képzetlenségük miatt egyre kisebb esélyük volt a munkavállalásra, ennek következtében a bűnözés is terjedt és a többségi társadalom egyes rétegeiben felerősödtek az előítéletek a cigánysággal szemben. A város egyes területein koncentráltan voltak és jórészt ma is vannak együtt a halmozottan hátrányos vonások: a munkanélküliség, a mély szegénység, a rossz lakás- és egészségügyi körülmények, amelyek összességükben kilátástalan, önerőből megoldhatatlan helyzetet hoztak létre. Aroma népesség 101
