Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

1. nap

írók az írószövetség történetéről (1945-57) LEZSÁK SÁNDOR: Csengey Dénes akar valamit kérdezni! CSENGEY DÉNES: Nagyon fontosnak és érdekesnek találtam mind­azt, ami itt elhangzott, de megmondom őszintén, hogy az én kíváncsiságom terebélyének nagyobbik részét még mindig sötétség fedi. Én kétfajta hozzá­szólást tudtam itt megkülönböztetni. Az egyik fajta az volt, amelyik a... Ve­gyük az embert, tehát az egész embert! Mind a kettőfajta hozzászólás ketté­osztotta a teljes embert, vagyis saját magát - érzésem szerint -, és az egyiket elmondta. Az egyikfajta hozzászólás követte a hivatal intézkedéseit, a hiva­talra gyakorolt kényszereket. A hivatalnak ezekben a kényszerhelyzeteiben megtett kényszerlépéseit, és a hivatalnak a felsőbb hivatal előtt észrevétlenül megtett, de a saját vállalt intézkedéseivel ellentétes, más intézkedéseit, a tit­kos feljegyzéseit betiltót, és így tovább. A másikfajta visszaemlékezés pedig vagy sztorizva, vagy pedig komolyra véve az önvizsgálatot, de személyes ér­dekű síkokban mozgott. Na, most a nagy kérdés itt az lehet, legalábbis az én nagy kérdésem, mert ezekből a nemzedékekből, amelyeket itt most beszél­ni hallottam, úgy érzem, az én korosztályom felé, de legyünk pontosabbak: énfelém valami olyanfajta kihívás sugárzott, hogy úgy kell gondolkoznunk, hogyha írók, írástudók vagyunk, mintha a magunk személyes felelősségéről, a magunk személyes felelősségébe belefoglalható és belefoglalandó, egész Csengey Dénes 76

Next

/
Thumbnails
Contents