Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

3. nap

írók az írószövetség történetéről (1945-57) képviseltek, igenis, latensen ott van az a veszedelem, és ott marad ez a ve­szedelem a gondolatokban, hogy átlendülni egy másik végletbe, ahol viszont minden egyéb hitelt kap. Az is, ami nem érdemelné a hitelt, ami szemben van a hivatalosan és nyilvánosan sokáig hangoztatott nézetekkel. De amely nézetekről kiderül, hogy nem a teljes igazságot képviselik. Nem elég árnyal­tan foglalkoznak még azzal a részével sem, amelyeket képviselni óhajtanak. Akkor még egyet - bár Cini elment? Elment? El. Akkor már csak „utána lövök”. Valami félreértés lehetett, mert a világért sem gondoltam, hogy az írószövetségnek ezekben az eseményekben, amikor se kormánynak, se párt­nak, se hadseregnek, egyáltalán semmiféle hatalmi szervnek sem volt olyan befolyása, hogy az utcát, a tömegeket fegyelmezni, rendezni tudta volna, különösen a parlamenti események után, a Parlament előtti vérengzés után... Nyilvánvaló, hogy még csak gondolni sem gondolok arra, hogy az írószö­vetségnek volt ilyen szava. Itt csak az történt meg, hogy az írószövetségnek mindenfelé megvolt a hitele, és e miatt alakult ki itt egy furcsa diplomáciai központ, hogy mindenki rajtunk keresztül igyekezett keresni a kapcsolatot a kibontakozás érdekében. Persze az ellenfelével is, olyanokkal is, akikkel lőttek egymásra, és rendszeresen, szóval a Zalka-laktanyának168 a főnöke, a honvédelemnek a főnök-helyettese, az naponta kétszer-háromszor telefo­nált ide nekem, hogy mi az újság... Mi a hír? Hogy tájékoztassam őt. De a pártközpontból is, de minden irányból jöttek ezek a kívánságok, telefonok. Voltak itt a Pongrátz-fivérek is. Voltak itt minden területről, de az írószövet­ség nem mint hatalom, hanem az írószövetség mint olyan hely, ahol valami okból meg volt az a politikai hitel, amit egymásban nem fogadtak el, illetve amit egymásról nem tételeztek fel. Ha nem lett volna különben ilyen hitele a szövetségnek, akkor nem jelentek volna meg a szövetség nevében a hamis felhívások és egyebek, márpedig ilyenek esőstől jelentek meg az írószövet­ség nevében. Pontosan annak a jele ez is, hogy valakik ki akarták használni az írószövetség hitelét a saját ügyükben, saját politikai céljaikra. LEZSAK SÁNDOR: Köszönjük szépen. Nem tulajdonítok nagyobb jelentőséget ennek az íróküldöttségi látogatásnak, hanem azt hiszem, a té­nyékhez hozzá tartozik, ha megnézzük, mit írt róla a Lityeraturnaja Gazeta. Nem az egészet akarom fölolvasni, csak részeket belőle, mert nagyon hosz- I szú. Tehát Romanov írása: „Mi a kérdés? Nem üres, hanem jogos, szívből 168 Zalka Máté laktanya: a Katonapolitikai Osztály székhelye 1946-tól, a Bartók Béla út 38. alatt. 230

Next

/
Thumbnails
Contents