Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
3. nap 1983. november 21. jövő kérdés ez: kikkel tartottak a magyar írók?” - Tehát Romanov írja a Lityeraturnaja Gazétában, innen folytatnám: „Hol és kikkel voltak a magyar írók ezekben a tragikus napokban, miként vélekedtek, és miképp vélekednek az elmúlt hetek eseményeiről? Segítettek és segítenek-e most népüknek, a Forradalmi Munkás-paraszt Kormányuknak megfékezni a reakciót, megteremteni a törvényességet és a rendet országukban. A legnagyobb sajnálattal kell megállapítani, hogy az írószövetségnek a magyarországi eseményekben betöltött szerepe, e szerep tárgyilagos tanulmányozása semmiféle pozitív értékelésre nem ad alapot. Sőt, teljes felelősséggel kijelenthetjük, hogy néhá- nyuk a reakciós erők hallgatólagos szövetségesének szerepét játszotta ezekben az eseményekben. Találkoztunk magyar írókkal és elbeszélgettünk velük klubjukban. Tucatnyi fiatalember járkált és vitatkozott a hideg, dohányfüstös helyiségben. Fekete Gyula, az írószövetség titkára áthívott bennünket a szomszédos szobába, megismerkedtünk Örkény Istvánnal, Nagy Sándorral, Gergely Mihállyal...” [vége a kazettának] [folytatás] „Vészi, Örkény, Kuczka és Fekete beszéltek az elmúlt eseményekről, a többiek vagy hallgattak, vagy beleegyezően bólogattak. Az írók különbözőképpen foglaltak állást, mindenki sajátos módon, de szavaikban sajnos nem éreztük a szívből jövő, emberi őszinteséget, nem láttunk nyílt, egyenes tekintet. Örkény István nagy hévvel bizonygatta a bebizonyíthatat- lant. Azt állította, hogy Magyarországon ellenforradalmi veszély egyáltalán nem volt'. Örkény állításának ellentmond az a tény, hogy az utcán könyvmáglyákban égették a klasszikusainkat, a marxizmus klasszikusait, nyilvánosan megsemmisítették Lenin és Gorkij, Csehov és Hugo és Solohov műveit. Miért gyújtották fel a múzeumokat, pusztították el és becstelenítették meg a felszabadító szovjet harcosok emlékműveit? Milyen céllal fogadták be külföldről, a több mint négyezer horthysta, emigráns tisztet? Vártuk a választ, de hiába. Ha az ellenforradalom veszélye átértékelődött, akkor kinek a nevében hirdette meg a Rádió Mindszenty hercegprímás gyalázatos programját, és kinek az érdekében tartott igényt gróf Esterházy Móric arra, hogy részt vegyen az ország politikai életében? Mi megkérdeztük: talán nem voltak akasztófák a Köztársaság téren? Nem lőtték agyon tömegével a kommunistákat, a pártmunkásokat, az egyszerű közbiztonsági dolgozókat? Talán nem dúlták fel a pártszervezet épületeit? És tovább vert Asztalos ezredes forró szíve, amelyet a magyar fekete századosok (?) metszettek ki melléből. Mi ez, tömeges, békés mozgalom? Vagy sötét reakció? Az ellenforradalom ____ ■:
