Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
1. nap
írók az írószövetség történetéről (1945-57) akmeisták32, a legkülönbözőbb futuristák, a legkülönbözőbb irodalmi irányok vívták meg a harcaikat. Hát miért nem adunk egy ilyen időszakot a magyar irodalomnak is, hogy megvívhassa a maga harcát? Valami olyasmit mondott Révai, hogy az irodalomtól várjuk a nemzeti egység politikai megerősítését, a művészettől és a kultúrától várjuk, hogy közelebb kerüljön egymáshoz a magyar nemzet, hogy egységessé váljék. Még egy összeütközésem volt Révai Józseffel, akiről láttam, hogy nem ismeri a magyar irodalmi életet. Fölszólalt a kommunista írók első aktíváján, a Tisza Kálmán téren, és ott azt mondta, hogy nem lehet egységes kommunista írói csoportról sem beszélni addig, amíg ellenségek vannak közöttünk. Mellette ültem, kérdeztem, ki az ellenség? „Hát itt van például Fodor József!” A Magyar Hírlapban allegorikus tárcát írt, amely tulajdonképpen a cenzúra ellen szólt, és amelyikben tulajdonképpen az abszolút irodalmi szabadságot hirdette. Fodor Jóska elővette a tagsági könyvét és levágta Révai elé. Én elvettem azt a könyvet és visz- szaadtam Fodornak. Mondtam neki, hogy ezt a könyvet ne vagdossa és tegye vissza! A másik pedig, Révai elvtárs, hogy beszélhet így? Hát Fodor egyike volt a leglelkesebb antifasisztáknak, a Paradicsom című versét hallgattam a Zeneakadémia előadásain, olyan tombolás fogadta ezt a verset!... Fodor József soha se antiszemita, se fasiszta magatartást nem tanúsított! Ez az ember egyike a legtisztességesebb embereknek és költőknek Magyarországon! Hát hogy lehet vádolni őt ilyenekkel? [kazetta vége] KUCZKA PÉTER: Volt néhány évünk, Tibor... BARABÁS TIBOR: Igen. Nem volt elég! Nem volt elég, főleg nem arra, hogy éljünk! Sok probléma vetődött föl és én ellentétbe kerültem... A legszűkebb csoport, amelyik az irodalom és a társadalom kérdéseit megvitatta, az voltaképpen nem az írószövetségben működött, hanem a párt Politikai Bizottsága volt. Melynek tagja volt, emlékezetem szerint: Révai József, Lukács György, Horváth Márton, Kállai Gyula, és a Nemzeti Színház33 igazgatója, Major Tamás. Ebben a kis bizottságban bizony elég éles viták zajlottak le. Nekem az volt a meggyőződésem, hogy az írói eszmények központjába, az irodalmi élet központjába Móricz Zsigmondot, Nagy Lajost, József 32 Akmeizmus: orosz irodalmi irányzat az 1910-es években. 33 Az intézményben neves elődök tevékenysége után 1945-től 1962-ig Major Tamás töltötte be az igazgatói tisztet; az egykori épület a Blaha Lujza téren állt, 1962-ben felrobbantották. 22
