Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)
3. nap
3. nap 1983. november 21. minthogy a másik rész is belecseppent. Ó egy nappal később utazott a konzultációra, mint a küldöttség tagjai, mint leendő miniszterelnök. Tehát nem ő szülte azt a kormányprogramot, az még akkor közös munka volt, de nagyon szépen képviselte, kétségtelen, néhány kép megmaradt az akkori egyetemi hallgatók agyában is. Tehát ne túlozzuk el, mintha már a mostani szemléletünk ’53 elítélésével kezdődött volna. Nem! A másik, amit szeretnék itt elmondani: az a bizonyos torzító egyoldalúság természetesen az emlékezetekben vagy az emlékezésekben mindig jelen van. Végighallgatva az elemzéseket, végig erről a két pólusról esik szó, csak most már szélesebben fogalmazta meg Fekete Gyula barátom, ez a két pólus: a rákosisták és az írószövetség. Most már mindenki a másik oldalon van, nem csak az írószövetség. A múltkorin még körülbelül ez volt végig. Vagy az írók - nem tudom, hogy fogalmazzak. Ha ilyen egyszerű lett volna! Dehogy ilyen egyszerű - a tömegek, az emberek, egyetemi hallgatók, írók számára sem volt ilyen egyszerű! Azért ebben az országban akkor egy mélyülő válság, mélyülő lelkiismereti válság és útkeresés, mindenki számára útválasztás volt. Nem olyan egyszerű volt az, hogy az egyik oldalról átállok én a másikra. Különösen akkor nem, amikor a másik oldal is fogalmazott meg igazságokat. A másik pólus is mondott ki igazságokat. Hát, ha csak annyit mondott volna, hogy miden jó volt, és soha semmi többet, na, mikor elkövette azt a hibát az 1956. márciusi központi vezetőségi ülésen, hogy a XX. kongresszus őt igazolta, akkor a pártaktíva zöme is másként kezdett el gondolkodni, mert ezt már nem hitte el. De azért gondoljuk végig mindazoknak a sorsát, akiknek nem volt alkalmuk olyan gyorsan kiélni lelkiismeret-furdalásaikat, mint az íróknak. És a lelkiisme- ret-furdalás nem mindig egyértelműen jó tanácsadó, ahhoz feltétlenül szükséges valami gondolkodás is. Még néhány dologról, vagy ilyesmiről szeretnék szólni. A másik pólus, ami állandóan szerepel: a Szovjetunió és Magyar- ország, a XX. kongresszus és Magyarország. Ilyen egyszerű lett volna a nemzetközi összefüggése a magyar eseményeknek? Annak a három évnek a történetében csak ez az egyetlen összefüggése van a nemzetközi oldalról? És társadalmi értelemben teljesen tiszta, és mindenki őszintén, nyíltan, a másik oldalon a XX. kongresszus teljesítéséért törte magát? Más mozgás abban nem volt? Ennyire tiszták voltunk mi, a Magyar Népköztársaság155 1953. és 1956. december 28-a között, pardon, november 4-e között? Talán érdemes !" 1918. november 16. - 1919. március 21. között, majd 1949. augusztus 20. - 1989. október 23. között Magyarország hivatalos állami neve. 199
