Elek István - Lezsák Sándor - Márton Gyöngyvér (szerk.): Írók az Írószövetség történetéről (1982-83) jegyzőkönyv - RETÖRKI könyvek 18. (Lakitelek, 2016)

3. nap

3. nap 1983. november 21. akarnak büntetni, mert egyáltalán elkezdtük. így hát számukra nincs monda­nivalóm. Október 22-én, hétfőn telefonon az a hír érkezett az írószövetségbe, hogy az egyetemisták másnapra tüntetést szerveznek a Petőfi- és a Bem-szo- bor előtt, hogy kifejezzék együttérzésüket a szocialista demokráciáért küzdő lengyel munkásokkal és diákokkal. A hír úgy szólt, hogy a tüntetést az író- szövetség kezdeményezésére hivatkozva tervezik. Mivel ilyen kezdeménye­zésről az írószövetségben nem volt szó, kötelességünk volt nyilvánosan is kijelenteni, hogy az írók nem szerveznek tüntetést. Néhány an az írók közül, akik még hétfőn este kimentek az egyetemen tüntető ifjakhoz, azt tapasztal­ták, hogy a fiatalok függetlenül attól, hogy az írók terveznek-e felvonulást vagy sem, forrón kívánják a tüntetést. Világos lett, hogy a készülő tüntetést most már nem megakadályozni kell, hanem azon munkálkodnunk, hogy az eredeti és nemes céljához méltó legyen. Másnap, október 23-án délelőtt az írószövetségből küldöttség ment a párt Politikai Bizottságához, de ott volt már akkor az egyetemi ifjak és a Petőfi Kör küldöttsége is. A küldöttségek nemcsak azt kérték a Politikai Bizottságtól, hogy engedélyezze a felvonulást a Petőfi- és a Bem-szobor előtt, hanem kérték, hogy álljon a párt a tüntetés élére. A válasz mindkét kérésre tagadó volt. Amikor végre engedélyezték, az ifjúság tömeghangulatának nyomására a Politikai Bizottság engedélyezte a felvonulást, nem volt abban az engedélyezésben semmi köszönet. Gerő Ernő szavaiból a küldöttség megérezte, hogy a párt Politikai Bizottsága egyáltalán nem azon gondolkodik, miképpen álljon az ifjúság és a nép jogos követelé­sének kifejezésére a tüntetés élére. Gerőék egészen másról gondolkodtak. Amíg az írók küldöttsége a pártközpontban járt, a Szövetség elnöksége kiált­ványt fogalmazott. Délután 2 órára készen lett a kiáltvány, s a Szövetség házában összegyűlt írók csoportja elindult vele a Petőfi-szoborhoz. Ott, majd a Bem-szobornál Veres Péter olvasta fel az írószövetség szózatát, ami estére az Irodalmi Újság különszámaként nyomtatásban is megjelent. A kiáltványt mindannyian ismerjük, itt csak a követelések jellegére utalok: nemzeti füg­getlenség, szocialista demokratizmus, a dolgozók ellenőrzési jogának érvé­nyesítése, a szellem szabadságának biztosítása volt a követelések fő célja. Mint tudjuk, az írószövetség kiáltványában kifejezett követelésük lényegé­ben egyezik az egyetemi ifjúság 14 pontjával, s mindazokkal a kiáltványok­kal, amelyeket a tüntető tömegben itt is, ott is felolvastak. Nemzeti, demok­ratikus és szocialista követeléseket hirdettek ezek a kiáltványok. A nagysze­rű, fegyelmezett tüntetés 2 órakor kezdődött, és munkások, katonák, az egész budapesti nép csatlakozásával folytonosan növekedett, de a hivatalos párt és 169

Next

/
Thumbnails
Contents